A pénzintézetek és a Kkv ügyfelek az NHP után lassan megbarátkozhatnak az NTP és PHP fogalmakkal. De mit is jelent mindez? Mire számíthatunk az NHP kivezetését követően? Ennek jártunk utána.
Amint arról már korábban hírt adtunk, az MNB megkezdte a Növekedési Hitelprogram kivezetését (korábbi bejegyzésünket itt olvashatja) amely egyúttal az év végi hajrát is magával hozta a kedvező 2,5%-os finanszírozás igénybevételére. A “verseny” azóta még élesebbé vált, hiszen egyre több azon bankok száma, amelyeknek már most elfogyott az NHP keretük.
A jegybank kiemelt célja természetesen továbbra is a piaci hitelezés visszaállítása és a tartós hitelezési fordulat elérése, hiszen az egészséges gazdasági növekedéshez a vállalati hitelállomány évi 5-6%-os bővülésére lenne szükség.
Mit köszönhetünk az NHP-nak?
Az NHP első és második szakasza, illetve az NHP+ az alábbi eredményeket hozta.
- Több, mint 28 ezer kkv vállalkozás jutott finanszírozáshoz,
- Több, mint 1800 Mrd Ft összegű hitelkihelyezés,
- Bár a vállalati hitelállomány összességében csökkent, a kkv hitelállomány 2013 után ismét bővülni tudott,
- A gazdasági növekedéshez 1-1,5%-kal járult hozzá a program.
Az NHP kivezetése elsősorban amiatt vált szükségessé, mert az elmúlt időszakban az NHP a bankok standard termékévé vált, amely hosszútávon egészségtelen folyamatokat indított el. Az MNB annak ellenére döntött a program kivezetéséről, hogy saját megítélésük szerint továbbra sem állt helyre a piaci alapú hitelezés, hiszen a bankok kockázatvállalási hajlandósága továbbra is alacsonynak mondható.
Jó, jó, de akkor mi lesz az NHP után?
Az MNB november 3.-án jelentette be, hogy elindítja a Növekedéstámogató Programját (NTP), ami a bankok piaci alapú hitelezésének visszaállítását hivatott elősegíteni. Emellett megindul a Piaci Hitelprogram (PHP) is és megkezdődik az NHP fokozatos kivezetése.
Az MNB várakozása szerint a fenti két program hatására 2016-ban 250-400 Mrd Ft összegben emelkedhet a vállalati és kkv hitelállomány, amely 5-10%-os növekedést hozhat magával.
Mi is az az NTP?
Az NTP lényegében az NHP harmadik szakaszának tekinthető, amely keretén belül 2016 januárjától, december végéig köthetnek hitelszerződést a hazai kkv-k.
Az NHP két pillére további 300-300 Mrd Ft forrást kap a jegybanktól, amelyhez továbbra is 0% kamat mellett juthatnak hozzá a pénzintézetek és maximum 2,5% kamattal adhatják tovább a vállalkozásoknak. Fontos változás, hogy a hitelcélok köre szűkülni fog és a maximum hitelösszeg is 1 Mrd Ft-ra csökken.
A jegybank gondolt a főként devizabevétellel rendelkező vállalkozásokra is, amelyek eddig nehezebben jutottak hozzá az NHP konstrukcióhoz. (A jegybank szintén 0%-os kamat mellett biztosít forinthitelt a pénzintézeteknek, amit egy devizacsereügylet (CIRS) formájában euróra cserél a devizatartalék terhére, amit a bankok szintén maximum 2,5%-os kamatmarzs mellett hitelezhetnek tovább a kkv-knak.)
Mi is az a PHP?
A Piaci Hitelprogramtól azt várja a jegybank, hogy segítségével egyértelműen megkülönböztethető legyen a hitelezésben aktív és passzív bankok köre, ezzel is pontot téve az MNB és a pénzintézetek közötti vitatott kérdéskörre, amely szerint a bankok ugyan akarnának hitelezni, csak éppen nincs elég hitelfelvevő, vagy éppen lenne hitelvevő, csak a bankok nem nyújtanak hitelt.
A PHP lényegében egy három részből álló intézkedéscsomag, amely a piaci hitelezésére való átállást hivatott elősegíteni. A programban résztvevő bankok konkrét, számszerű vállalásokat tesznek a hitelezésben való szerepvállalásukat illetően.
“Aki vállalja, hogy hitelezni fog, annak a felügyeleti tőkekövetelménye csökkenhet, mert egy fenntarthatóbb üzleti modellt alkalmaz” – mondta Nagy Márton az MNB alelnöke.
Mit várhatunk e két programtól?
Ha minden jól alakul, akkor az NHP kivezetésével nem fog megállni a kkv hitelállomány bővülése és valóban visszaállhat a pénzintézetek piaci alapon történő hitelnyújtása, ami köszönhetően az igen alacsony jegybanki alapkamatnak (1,35%) továbbra is alacsony kamatszint mellett teszi lehetővé a vállalkozások finanszírozáshoz való jutását.
Természetesen az is várható, hogy a kér program elindítását követően változtatásokra, kisebb finomhangolásokra is sor kerül, ahogyan azt az NHP esetében is láttuk. Ami biztató, hogy a jegybank az NHP-t követően is igyekszik a maga eszközeivel beavatkozni és elősegíteni a hitelezési fordulatot.
