Ismét közelebbi információkat tudhattunk meg a kormány szándékairól, terveiről – a Kkv-k és az egész pályázatíró szakma által már régóta várt – 2014-2020 közötti ciklus pályázatainak megjelenésével kapcsolatban.
A legfőbb információ, hogy idén, mintegy 133 pályázatot fognak meghirdetni, 2681 milliárd forint értékben, amellett, hogy az idei évnek még szintén kiemelten fontos feladata az előző pályázati ciklus (2007-2013) forrásainak a lehívása. Lázár János a Portfolió Uniós Források 2015 konferenciáján elmondta, hogy nem kiosztani, hanem befektetni kell az uniós forrásokat, hiszen a 2014-2020 közötti ciklusban rendelkezésre álló 12,000 milliárd forintnyi forrás az elmúlt 25 év egyik legfontosabb fejlesztési lehetősége, amelyet három célterületre kívánnak felhasználni:
- Magyarország belső megerősítése,
- A régión belüli vezető szerepünk visszaszerzése,
- A versenyképesség javítása.
A pályázati rendszerről Lázár János az alábbiakat mondta:
- Szerinte a kohéziós források szabályrendszerét is a nemzeti érdekekhez kell igazítani, mert a korábbiakban „sodródtunk”. Az EU diktátumai nem feltétlenül ugyanazok, mint az ország érdeke, ezért szükséges az uniós jogot és szabályokat magunk számára lefordítani, így biztosítható a jó működés, a pénzek jó szabályozása,
- Az államnak nem csak „lebonyolító” szerepe van, ennek a pénznek célja van, az állam feladata, hogy ez megvalósuljon, tehát szükség van az állam szabályozására.
- Az államnak komoly szerepe van a források hasznosulásában, nem egyszerűen csak eljuttatnia kell azokat a cégekhez.
Mire figyeljenek a vállalkozások, ha pályázni és nyerni szeretnének?
Korábban már több írásunk is született a gazdaságpolitika irányultságáról és ennek kapcsán a pályázati feltételek változásairól (legutóbb itt). Ezért azoknak a vállalkozásoknak, amelyek sikeresek szeretnének lenni az új pályázati kiírásokon, fel kell készülniük arra, hogy a 2014-2020-as ciklusban szigorúbb feltételek lesznek az elmúlt években megszokottakhoz képest.
A 2007-2013-as ciklus során a legtöbb pénz az infrastrukturális beruházásokra ment el, most pedig a 12,000 milliárd forintnyi forrás 60%-a gazdaságfejlesztésre fog fordítódni. Érzékeltetésképpen, 2007-2013 között 43,000 vállalkozás jutott pályázati forráshoz 1620 milliárd forint összegben, míg ezzel szemben 2014-2020 között ennek a többszöröse lesz elérhető a Kkv vállalkozások számára.
“A kormány álláspontja most az, hogy a forrásokat át kell strukturálni, hogy azokat a vállalkozások kapják – mondta Lázár.”
Ráadásul az Európai Bizottság döntése értelmében ezen forrásokból a nagyvállalatok ki vannak zárva. A pénzek felhasználási területe így teljes mértékben a magyar Kkv szektor lesz. 40 százalék jut a humán és reálinfrastruktúra fejlesztésére. Kérdés, hogy van-e elég innovativitás, ötlet és képesség a magyar Kkv szektorban, hogy mindezen forrásokat elköltsék.
„Lássuk meg, mire képes és alkalmas a magyar kkv szektor” – mondta a miniszterelnökséget vezető miniszter.
A 2007-2013-as ciklus tanulságai Lázár János szerint:
- A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) egy tévedés volt, amely növelte a súrlódási veszteségeket, növelte a korrupciós kockázatokat és a bürokráciát.
- A kifizetéseket vissza kell helyezni az államapparátusba.
- A hatékonyabb felhasználáshoz fontos feladat a bürokrácia csökkentése.
- Adórendszer változása: új adórendelet, új adótörvény kell, amely újraszabályozza az eljárási rendet,
- Építésügy, közigazgatás: az állam hatósági szerepében kell, hogy változzon a bürokrácia.
