Mint azt a kormány korábban már többször hangoztatta, a magyar gazdaságpolitika célja az európai unión kívüli exportpiacok bővítése (Keleti nyitás politikája), az exportképes magyar Kkv-k számának a növelése és a feldolgozóiparban működő gyártó, termelő vállalkozások támogatása (újraiparosítás).
A kormány a fentiekben látja a gazdasági világválság utáni talpra állás lehetőségét, valamint a magyar Kkv-k megerősítését és jövőjét. Jól példázza a kormány szándékát az is, hogy a feldolgozóipar GDP-n belüli arányát 2020-ra 22%-ról 30%-ra kívánják növelni, megteremtve ezzel az exporthoz szükséges árualapot.
Hosszabb távon a termelő vállalkozások exportkapacitásának a növelése a cél. Az ipari termelés GDP-n belüli részarányának a növelése a feldolgozóiparban működő Kkv vállalkozások támogatásán keresztül valósulhat meg a legkönnyebben. A kormány további fő gazdaságpolitikai célja az ország újraiparosítása.
Mindenekelőtt azonban álljon itt pár adat a magyar Kkv-król
- Sok a mikrovállalkozás, kevés az erős közepes, ezen belül is magas a kényszervállalkozások száma,
- Foglalkoztatási hatásuk jelentős, de sok az önfoglalkoztató (unió átlaga 4,2 fő, hazai Kkv 3,1 fő),
- Jelenleg kicsi a magyar Kkv-k részesedése az exportból, annak 2/3-át a nagyvállalkozások adják, amelyek külföldi tulajdonúak,
- A jövőben kevés Kkv tervez export-piaci tevékenységet, exportra lépést,
- Legnagyobb lemaradások a vállalkozói attitűd és menedzsment területén vannak (vállalatként való működés szintjére való ugrás)
- Jellemzően alul-tőkésítettek és forráshiányosak, kulcsfontosságú tehát a külső forráshoz való jutásuk.
Vagyis a kormány szándékának a megvalósításához a Kkv vállalkozások gyengeségeit, hiányosságait mindenekelőtt orvosolni szükséges a megfelelő eszközök segítségével és a támogatói környezet megteremtésével. Tehát a fejlesztéspolitikának – többek között – a fentebb soroltakra kell tudni hatékony megoldást találnia.
A rendszerváltás utáni években kialakult vállalkozói szférával sokáig nem tudtak mit kezdeni a mindenkori kormányok, a gazdaságban betöltött jelentőségüket csak később ismerték fel, ám sokáig ezen felismerést követően sem történtek érdemi lépések a megerősítésükre vonatkozóan, ennélfogva egy magyar Kkv versenyképességén van mit javítani, főleg ha az export terültén, a nemzetközi piacokon kell versenyre kelnie.
Természetesen a kormány a maga eszközeivel sokat lendíthet a vállalkozások lehetőségein, a minél kedvezőbb, vállalkozóbarát és vállalkozást ösztönző környezet megteremtésével, a kiszámítható gazdaságpolitikával, a vállalkozások adminisztrációs terheinek a csökkentésével, az állam szolgáltató jellegű szerepének az erősítésével, a vállalkozások finanszírozásokhoz való hozzájutásának segítségével és még sorolhatnánk.
Pályázati források
A Széchenyi 2020 pályázatok vissza nem térítendő támogatásai a gyártó, termelő, munkahelyeket teremtő és / vagy exportáló, az export piacra lépő vállalkozásokat fogják célozni. A pályázati pénzekkel kapcsolatban fontos hangsúlyozni azt a mostanában sokat hangoztatott állítást is, amely szerint az elmúlt években sok vállalkozás túlélését segítették elő az uniós támogatások, holott ezeknek a célja korántsem ez lett volna. Vagyis nem lélegeztetőgépen kell tartani a vállalkozásokat, hanem az életképes cégeknek kell a fejlődésükhöz mankót biztosítani.
A kormány további célja a közigazgatás, az adminisztráció hatékonyságának fokozása, a kevésbé fejlett régiók, a duális képzési rendszer, a kutatás-fejlesztés-innováció, valamint az energia- és anyaghatékonyság felhasználásának a támogatása.
A 2007 és 2013-as közötti ciklus 20%-ával szemben 2014-2020 között az uniós fejlesztési források 60%-a jut közvetlenül gazdaságfejlesztésre és a Kkv-k támogatására.
Nem az lesz mint korábban
A magyar kormány gazdaságpolitikájának irányultsága minden bizonnyal vissza fog köszönni a március-áprilisban elinduló Széchenyi 2020 pályázataiban is. Tehát a pályázatok kapcsán a korábbi években megszokottak már nem feltétlenül lesznek érvényesek, sok meglepetés érheti a pályázatokra váró cégeket. A márciusban induló pályázati ciklus kiírásai kulcsfontosságúak lesznek, azonban a pályázatok kapcsán jelentős az információhiány (Igényelje díjmentes pályázatfigyelés szolgáltatásunkat). A Kkv-k a korábbi tapasztalatok alapján sok esetben egyáltalán nem vagy csak késve értesültek a számukra elérhető pályázati lehetőségekről, amelyek ennek köszönhetően lemaradtak, vagy nem volt elég idejük alaposan felkészülni a pályázat benyújtására.
A jó néhány könnyítés mellett számtalan olyan “szigorítás” lesz a pályázati feltételekben, amelyek szándék szerint a pályázati források ésszerűbb, célzottabb, a gazdaságpolitika céljaival összhangban álló felhasználását kell eredményezniük.
A fejlesztéspolitika által nem annyira preferált ágazatok vállalkozásai elsődlegesen visszatérítendő támogatásokhoz fognak tudni hozzájutni, jobb esetben a vissza nem térítendő és a visszatérítendő támogatások kombinált verzióihoz.
Ennélfogva kifejezetten érdemes felkészülniük a vállalkozásoknak a megváltozott pályázati rendszerre és pályázati kiírásokra, ha a jövőben sikereresen kívánnak pályázni az európai uniós forrásokért.
Kedvező finanszírozások
A pályázati forrásokon felül az Exim Bank korábbról ismert hitelprogramjai mellett új programok indulnak, amelyek már a mikro-, kisvállalkozásoknak is szólnak, sőt indul egy versenyképességet javító program is, amely meglepő módon nem követeli meg az export tevékenységet sem a jelenben, sem pedig a jövőben.
Nagy jelentősége lesz a külképviseleteken keresztüli lobbi sikerességének a magyar áruk és vállalkozások érdekében, valamint a piacok felkutatásában, hiszen az itthon megtermelt árukat el is kell adni, a hazai belső fogyasztás azt nem fogja tudni felszívni, maximum csak egy kisebb részét, azt is csak olcsó árakon.
Most már biztosan tudjuk, hogy a pár éve futó, az MNB Növekedési Hitelprogramja idén is elérhető marad, vagyis továbbra is igen kedvező, maximum 2,5%-os forrásköltség mellett valósíthatják meg a vállalkozások fejlesztéseiket, beruházásaikat. Igaz ugyan, hogy a kezdeti lelkesedést követően sok cégvezetőnek kellett tudomásul vennie, hogy bizony az ő vállalkozása nem juthat hozzá ehhez a kedvező finanszírozási lehetőséghez, azonban szerencsére az NHP mellett elérhető más kedvező konstrukció is, amely kamatban nem sokkal kedvezőtlenebb, viszont induló cégek is igényelhetik, sokkal rugalmasabb feltételek mellett.
Összességében tehát elmondható, hogy a terv a minél több exportképes hazai vállalkozás megteremtése – a számukat a jelenlegi ~2500-ról, több mint 10,000-re kívánják növelni – amelyekre, mint beszállítói kör, rá tudnak kapcsolódni a kisebb vállalkozások is. Preferált ágazatok a feldolgozóipari cégek, a gyártás, termelés. Mindezeken keresztül pedig a kormány rengeteg új munkahely létesítését várja és reméli az elmaradottabb régiókban is.
A Millennium Vállalkozásfejlesztési Központ mindezen célok megvalósításához szolgáltatásain keresztül igyekszik hozzájárulni, legyen szó finanszírozásról, pályázatról, exportról, tanácsadásról vagy az egyéb szolgáltatásainkról.
