Lesznek vissza NEM térítendő támogatások?

Az idei év a 2014-2020 közötti, itthon Széchenyi 2020 néven futó uniós támogatási programok elindulásának várakozásával telt. Az első pályázatok megjelenésére végül novemberig kellett várni, melyek közül mindösszesen kettő célozta a kkv vállalkozásokat. Tegyük rögtön hozzá, hogy az ezen pályázatok mögötti forrást jelenleg a magyar költségvetés biztosítja, mindaddig, amíg Brüsszeltől nem kaphatunk hozzá támogatást.

Vagyis kijelenthetjük, hogy egy év már biztosan eltelt abból a hétből, amely idő alatt le kell tudnunk kötni a nekünk megítélt euró milliárdokat. Láthattuk, hogy 2013-ban milyen őrületes dömping kellett az abban az évben záruló fejlesztési ciklus összes euró centjének „elköltéséhez” nyertes pályázatok formájában. Csak remélhetjük, hogy ez az egy év, nem fog 2019/20-ban nagyon hiányozni.

Amit viszont megállapíthatunk, hogy a pályázatok nélküli 2014-es év következtében érezhetően mindenki tűkön ül és várja az –optimisták szerinti – jövő év januári, februári startot, amikor is megnyílnak a pénzcsapok és lehet ismét uniós támogatásokból fejleszteni, beruházni.

A csúszás technikai lehetősége ugyanakkor még mindig fennáll, vagyis akár újabb fél év is kárba veszhet, melyről ide kattintva olvashat.

De mindenekelőtt adódik a kérdés, hogy vajon milyen támogatási típusok lesznek elérhetőek a kkv vállalkozások számára?

2011-től kezdődően jelentek meg az első vissza nem térítendő és visszatérítendő támogatások kombinációjából álló, valamint az önállóan, 100%-ig visszatérítendő támogatásokból álló pályázati konstrukciók. Előbbire sokan emlékezhetnek és minden bizonnyal sokan várják is a Kombinált Mikrohitel újbóli megjelenését.

Az új fejlesztési ciklus operatív programjainak a kidolgozásánál jelent meg először általánosságban az a gondolat, hogy kerüljön előtérbe a visszatérítendő támogatások típusa a vissza nem térítendő támogatásokkal szemben. Ennek alátámasztására legfőbb érvként az szolgált, hogy a vállalkozások így felelősebben és csak akkor fognak támogatásért folyamodni, ha a fejlesztési igényük megalapozott, nem pedig azért kezdenek bele egy projektbe, mert ahhoz „ingyenpénz” pályázható.

A másik érv pedig így hangzott; Ezeket a visszatérítendő támogatásokat a vállalkozások vissza fogják fizetni, és így azokat többször „meg lehet forgatni” a rendszerben, azokat újra és újra meg lehet ítélni az arra alkalmasnak ítélt vállalkozások számára.

Mindez elsőre logikusnak tűnik és jól is hangzik.

Ugyanakkor, ha megvizsgáljuk a korábbi visszatérítendő támogatások feltételrendszereit, akkor azt fogjuk látni, hogy azokat egy, a hitelekhez nagyon hasonló módszertan szerint bírálták el, ingatlanfedezet, mégpedig elsősorban jó forgalomképességű lakóingatlan fedezetek felajánlása mellett.

Továbbá a visszatérítendő támogatások visszafizetésének képességét is bankszerű módon, az éves beszámolók és főkönyvek alapján vizsgálták, még ha azok lazábbak, puhábbak és megengedőbbek is voltak a kereskedelmi bankoknál tapasztalt gyakorlathoz képest.

Ha tehát a jövőben túlnyomó részben valóban visszatérítendő támogatásokra kell számítaniuk a vállalkozásoknak és megmarad az elbírálás során a fenti gyakorlat, akkor az ingatlanfedezetek nyújtása jelentősen meg fogja nehezíteni a feltételek teljesítését, vagyis a támogatásokhoz való hozzáférést. Természetesen minderre a nem is olyan távoli jövő meg fogja adni a választ.

Az azonban már biztosnak tűnik, hogy a támogatási típusok (vissza nem térítendő és/vagy visszatérítendő) és támogatási intenzitások tekintetében lesznek nemcsak előnyben részesülő régiók, hanem lesznek preferált tevékenységek is, melyeket jobban fog dotálni az állam.

Azzal valószínűleg senkinek nem mondunk újat, hogy Budapest és Pest megye (sajnos Pest megyét továbbra is egy régiónak kell tekinteni Budapesttel) lesz a legnagyobb vesztese az induló támogatási rendszernek, hiszen az már európai mércével is fejlett régiónak számít. Ha lesznek is vissza nem térítendő támogatások, azok csak igen csekély volumenben. Sokkal inkább számítani kell a visszatérítendő vagy a kombinált támogatási formákra.

Vissza nem térítendő támogatások legfőképpen az elmaradott, keleti régiókban megvalósuló projektekre lesznek kérhetőek és természetesen minél elmaradottabb a régió, annál magasabb arányú támogatási intenzitással.

A preferált tevékenységek támogatását illetően pedig sokat sejtető a most futó kkv-knak szóló pályázat azon eleme, amely kifejezetten a gyártó, termelő tevékenységet folytató vállalkozásokat célozza, ráadásul azon belül is a meghatározott tevékenységeket, melyek felsorolását az úgynevezett „Ágazati fókusz” tartalmazza. Jelen esetben azon cégek pályázhatnak, amelyek három teljes lezárt üzleti évvel rendelkeznek, továbbá mind a három évben az árbevétel legalább 50%-a az ágazati fókuszban felsorolt valamely gyártó/termelő tevékenységből kellett keletkezzen. (a pályázatról részletesen ide kattintva olvashat)

Kikötés még, hogy csak az ágazati fókuszban szereplő gyártó/termelő tevékenység fejlesztésére kérhető támogatás.

Valószínűleg – még ha az egyes pályázati kiírásoknál eltérő mértékben is – ezen szabály meg fog jelenni a későbbi pályázati kiírások esetében is, hiszen a kormány az újraiparosításban látja a magyar gazdaság fellendülésének a lehetőségét.

Persze az is elképzelhető, hogy lesz például olyan pályázat, ahol elegendő lesz kevesebb lezárt üzleti év a 3 helyett és nem fogják előírni, hogy gyártásból, termelésből származzon az árbevétel valahány %-a, hanem az is megfelelő lesz, ha most bővíti a cég a tevékenységét gyártó tevékenységgel és ahhoz kéri a támogatást.

Nyilván érdemes végiggondolniuk a vállalkozásoknak, hogy mennyire érdemes „költöztetni” a céget vagy új telephelyet létrehozni egy olyan régióban, ahol a legmagasabb a támogatási intenzitás, azonban a döntés helyességét számos tényező befolyásolhatja, mint a beszállítók, vevők, szállítás, a helyi munkaerő stb.

Összességében arra kell készülni, hogy a leginkább elmaradott régiók fognak nagyarányú és vissza nem térítendő támogatásban részesülni a munkahelyteremtés és gyártás, termelés tevékenységekkel összefüggésben.

Szeretne időben értesülni a megjelenő pályázati kiírásokról? Igényelje díjmentes pályázatfigyelés szolgáltatásunkat az alábbi űrlap kitöltésével!

  • This field is for validation purposes and should be left unchanged.

Kattintson ide és töltse le adatkezelési tájékoztatónkat!

Lépjen velünk kapcsolatba! Kérjen visszahívást, hogy telefonon keresztül kollégánkkal egyeztethessen a részletekről!

  • This field is for validation purposes and should be left unchanged.

Kattintson ide és töltse le adatkezelési tájékoztatónkat!