A legfrissebb fejlemények szerint az Európai Unió közös kasszájának legnagyobb haszonélvezői, így Magyarország is fellélegezhet, mert a holnap bejelentendő nagy európai gazdaságélénkítő csomag forrásainak előteremtése érdekében mégsem piszkálják meg a nekünk 2014-2020 között szánt felzárkóztatási forrásokat sem.
Ettől függetlenül részben azért még mindig izgulhatunk, mert ha a brüsszeli apparátus által megcélzott 150 darab közé nem fér be év végéig a magyar Operatív Programok elfogadása, akkor a Széchenyi 2020 keretprogramból leghamarabb csak jövő nyár-ősz körül tudnánk nagy volumenben meghirdetni a pályázatokat, nem pedig jövő január-február körül. Ez viszont nemzetgazdasági szempontból is érezhető negatív kihatással járna a beruházási folyamatokra is. A Miniszterelnökség bízik abban, hogy mivel megcsináltuk a “házi feladatot”, azaz múlt hétfőig benyújtottuk a 8 legfontosabb Operatív Programot, így Brüsszel tartja a szavát és elfogadja azok tartalmát idén év végéig, így nem csúszás a pályázati rendszerben.
Félelem a készülődő csomag tartalmától
Hónapok óta élt az a félelem az uniós közös költségvetés legnagyobb haszonélvezői között (így köztük a magyar döntéshozókban is), hogy a még nyáron meglebegtetett 300 milliárd eurós uniós gazdaságélénkítő csomag finanszírozásához azon felzárkóztatási pénzekből is felhasználnak valamennyit, amelyet a közös büdzsé nettó haszonélvezőinek is megígértek a 2014-2020-as fejlesztési ciklusra.
Úgy néz ki, hogy megnyugodhatunk
A Financial Times tegnapi információi számos részletet tisztáznak a csomaggal kapcsolatban, így a nettó haszonélvezők legfőbb félelmét is elveszik. A csomag főbb jellemzői a friss információk alapján:
- Az EU közös költségvetéséből 16 milliárd eurót, az Európai Beruházási Bank forrásteremtése által 5 milliárd eurót használnának fel a csomagra
- A kialakítandó szabályrendszer alapján ezt a 21 milliárd eurónyi részt sokszoroznák meg különböző pénzügyi technikák (tőkeáttétel) segítségével úgy, hogy a várhatóan európai befektetési alap névre hallgató intézmény további akár 296 milliárd eurónyi magántőkét is mozgósítani tudjon
- A cél, hogy nagy és a következő években elindítható infrastrukturális projekteket finanszírozzanak a növekedés serkentése érdekében (energetikai, közlekedési projektek, digitális technológiák)
- A 16 milliárd eurónyi EU-s közös költségvetési tétel három főbb forrásból jönne össze: 1.) az uniós szinten is nagy infrastruktúra hálózatok fejlesztésére szánt eszközből (CEF), 2.) az EU eddigi legnagyobb kutatás-fejlesztési keretprogramjából (Horizont 2020), 3.) az uniós költségvetés tartalékaiból.
A jelen állás szerint tehát a következő hét évre (2014-2020) vonatkozó közös uniós költségvetésben (MFF) rögzített strukturális és kohéziós forrásokhoz, ami Magyarország számára is rendkívüli fontosságú, nem nyúlnának hozzá. (A 7 éves keretösszegről szóló Partnerségi Megállapodást szeptemberben már aláírtuk az Európai Bizottsággal, amely 21,9 milliárd eurónyi, tisztán az EU-büdzséből érkező kohéziós forrást rögzített. Ezt további 3,6 milliárd eurónyi, döntően a vidékfejlesztésre szánt pénz egészít ki, illetve mindehhez jön még a magyar társfinanszírozás és a közvetlen agrárkifizetések.)
Van egy másik nyugtalanító téma
A fenti 315 milliárdos csomagtól részben függetlenül is előállhat olyan helyzet, ami miatt módosítani kell a 7 éves uniós keretköltségvetés egyes évekre vonatkozó menetrendjét.
Ez Magyarország szempontjából továbbra is nyugtalanító, hiszen a Széchenyi 2020 program pályázatainak meghirdetési idejét, illetve volumenét nagymértékben befolyásolhatja.
Ennek a témának a gyökere az, hogy Corina Cretu, az Európai Bizottság új regionális politikai biztosa a minap többször is úgy nyilatkozott: a brüsszeli apparátus idén év végéig legfeljebb csak az összes EU-tagállam által benyújtott Operatív Programok (OP-k) mintegy felét, kb. 150 dokumentumot tud elfogadni, a többi majd jövőre csúszik át. (Eddig mintegy 40-et fogadtak el.)
Az elfogadás dátuma azért lényeges, mert csak a véglegesített OP-k uniós finanszírozása fér bele jó eséllyel a 2015-ös uniós büdzsé kötelezettségvállalási keretébe, a többihez már – a hét éves és az éves – közösségi büdzsék módosítására lesz szükség – hívja fel a figyelmet a Bruxinfo másik minapi cikke. (A helyzetet tovább bonyolítja, hogy még a 2015-ös uniós büdzséről sincs megállapodás a Bizottság és a Tanács között. 140-146 milliárd euró körüli keretösszegen megy a vita és ha ez év végéig nem rendeződik, akkor a jövő évi büdzsé havi felhasználása az idei év 1/12-éhez igazodik, ami káoszhoz vezethet az uniós kifizetésekben.)
Róka-fogta-csuka helyzet
Ha idén év végéig nem születik meg minden OP brüsszeli jóváhagyása, de legkésőbb 2015. február 15-éig az érintett programok megkapják az elvi jóváhagyást jelentő “elfogadásra kész státuszt”, akkor még van esély arra, hogy az az adott OP finanszírozható legyen a 2015-ös uniós kötelezettségvállalási keret terhére.
Ahogy arra a brüsszeli lap is rámutat: egyfajta róka-fogta-csuka helyzetet kell tudni kezelni: a kötelezettségvállalás csak azon OP-kra terjedhet ki, amiket a bizottság az említett határidőkig (lehetőleg idén év végéig) elfogadott, viszont OP-kat csak akkor lehet ténylegesen véglegesíteni és “beélesíteni”, ha már eldőlt, hogy biztosan áll mögöttük jóváhagyott költségvetési kötelezettségvállalás (ami a fenti 140-146 milliárdos vita miatt egyáltalán nincs meg).
Nem zárható ki, hogy a lehető legkésőbbi OP-elfogadás a 2015-ös uniós büdzsé terhére akár jövő nyárra is áttolódhat, ez viszont már azt jelentené, hogy a Széchenyi 2020 magyar keretprogramból nagy volumenben a pályázatokat csak jövő ősz körül lehetne elkezdeni meghirdetni. Ez azért lenne így, mert az OP-k brüsszeli jóváhagyása nélkül az új kiírások mind a magyar költségvetés kockázatára mennek, márpedig a magyar költségvetés keretei igencsak szűkösek.
A fenti témával, az OP-k idei elfogadásának jövőre átcsúszásának veszélyével megkerestük a Miniszterelnökséget. Onnan azt a nyugtató választ kaptuk, hogy mivel mi elvégeztük a házi feladatunkat, azaz múlt hétfőig benyújtottuk a 10 magyar Operatív Programból a 8 legfontosabbat, ezért joggal számítunk arra, hogy Brüsszel tartja a szavát és idén év végéig elfogadja a dokumentumainkat. Amennyiben ez így lesz, akkor tartható lesz az a menetrend, hogy jövő január-február körül több OP-ban nagy számban és volumenben meg tudja hirdetni a magyar intézményrendszer a pályázatokat.
Nagy a nyomás, lehet még bonyolítani
A regionális politikáért felelős európai biztos a Bruxinfo kérdésére válaszolva elismerte, hogy a tagországok részéről nagy nyomás mutatkozik az elbírálások felgyorsítása érdekében, de hangsúlyozta, hogy nem fogják feladni a “minőség először” alapelvet. Ha pedig szükséges, készek kemény alkudozásra is az érintett tagállam hatóságaival egyes programok esetleges módosítása érdekében.
Amely programok kicsúsznak a 2015-ös uniós kötelezettségvállalási keretből, azok már csak a 2016-osba férhetnek bele, de ez tovább bonyolítja az egész költségvetési helyzetet. Ez ugyanis azt jelenti, hogy éveken belüli kötelezettségvállalási átrendezések következnek be, ami feltételezi magának a hétéves keretköltségvetésnek a módosítását is.
Ez ugyan elviekben nem más, mint csupán technikai korrekció, de mivel a hozzá szükséges eljárás ugyanazokat a lépéseket és döntéseket teszi szükségessé, mint az eredeti 7 éves keretköltségvetés (MFF) elfogadása, ezért a lap szerint kiélezett helyzetben nem lehet teljesen kizárni a kérdés politizálódását sem. Ez viszont együtt járhat azzal, hogy például a nettó befizető országok esetleg megkötik magukat, és nem adják hozzájárulásukat a 2016-os kötelezettségvállalási keret megemeléséhez, vagy ezt esetleg feltételekhez kötik.
Forrás: Portfolio.hu
