Magyarország számára jelentős uniós forrás áll rendelkezésre 2014-2020 között. A Széchenyi 2020 fejlesztési program 10 operatív programon keresztül, célzottan jutattja el a forrásokat. Az egyes operatív programok illeszkednek az EU 2020 stratégiájához.
A Széchenyi 2020 összes pályázata 2017. június 30-ig megjelenik
Az összesen 12 ezer milliárd forint forrás 60%-a közvetlenül gazdaságfejlesztésre – azon belül is a Kkv szektor megerősítésére, támogatására – fordítódik, amelyhez hozzátartozik a foglalkoztatottság elősegítése is.
Időben értesülne a megjelenő pályázatokról? Kattintson!
Újraiparosítás, Export, Munkahelyteremtés
A gazdaságpolitika fókuszában elsősorban a feldolgozóiparban működő vállalkozások, a gyártás, a termelés, a munkahelyteremtés, a kutatás-fejlesztés, a megújuló energia használata, valamint az exportorientált vállalkozások állnak.
Magyarország célja, hogy 2020-ra a feldolgozóipar GDP-n belüli arányát 22%-ról 30%-ra növelje, amellyel megteremthető az export számára szükséges árualap. A jelenlegi ~2000 exportképes Kkv vállalkozás számát pedig 10,000-12,000-re kívánják bővíteni. A cél az, hogy az export 80%-át ne a nagyvállalatok, hanem a magyar Kkv-k adják, valamint hogy több árú kerüljön az EU-n kívülre, ezzel is diverzifikálva a piacokat.
Kiemelt ágazatok, amelyek jelentős vissza nem térítendő támogatásokra számíthatnak
- Biotechnológiai ipar,
- Elektronika,
- Gépipar,
- Gyógyszeripar,
- Járműipar,
- Élelmiszeripar,
- Turizmus,
- Kreatív ipar,
- Mezőgazdaság,
- Infokommunikációs és technológiai ipar,
Széchenyi 2020 eddig megjelent pályázatok!
Vissza nem és visszatérítendő támogatások
Fontos változás a pályázati rendszerben, hogy a visszatérítendő támogatásokkal mellett egyre többször találkozhatunk visszatérítendő támogatásokkal, illetve a kettő támogatás típus kombinációival.
A részben vagy egészben visszatérítendő támogatások alaposabb és megfontoltabb döntés meghozatalára késztetik a vállalkozások vezetőit. Így feltételezhető, hogy csak megalapozott projektek kapcsán igényelnek a vállalkozások támogatást, amelyek kiforrottabbak és jól átgondoltak.
2020 után nem biztos, hogy lesznek uniós támogatások
Ezért kiemelten fontos, hogy a most rendelkezésre álló forrásokat hatékonyan és ésszerűen használja fel az ország. A visszatérítendő támogatások melletti további érv, hogy a visszatérítendő támogatásokat a kedvezményezett vállalkozások a futamidő alatt visszafizetik, amelyeket így többször meg lehet ítélni és ki lehet helyezni más vállalkozások számára. Hatásuk ezáltal megsokszorozódhat. Minderről bővebben itt olvashat.
A gazdasági válság után a beszűkült finanszírozásnak köszönhetően sok cég számára a túlélést, a finanszírozhatóság fenntartását jelentette az EU-s pályázati rendszer, de ez nem vihető tovább. Sokkal inkább a már kiérlelt vállalkozások fejlesztésére fog koncentrálódni az uniós források jelentős része, ami azt is eredményezheti, hogy kevesebben fognak magasabb összegű támogatásokat elnyerni. A várakozások szerint az ezen cégek által beindított projekteknek köszönhetően a kisebb vállalkozások szélesebb körben juthatnak majd megrendelésekhez a nagyobb, megerősített vállalkozások beszállítói szükségletei révén. Ezt célozza az is, hogy 1 milliárd forint keretösszeg alatt a jövőben nem kerülnek meghirdetésre pályázati konstrukciók.
Ezekre figyeljen, ha sikeres akar lenni a pályázatokon!
Könnyítések a pályázati rendszerben
Biztosíték
Számos könnyítés is életbe lép a pályázati rendszerben, mint a már elfogadott biztosítékmentességre vonatkozó lehetőség, amely szerint nem kell fedezetet nyújtani az elnyert támogatások mellé. Erről pedig itt olvashat.
Önerő igazolása
Komoly könnyítést jelent, hogy a vállalkozásoknak nem szükséges a jövőben előre rendelkezni önerővel. Vagyis az önerő meglétét nem a pályázat indulásához, hanem a pályázati kifizetések végéhez kötik: az utolsó 10 százalék lehívásához kell majd igazolni az önerő rendelkezésre állását. Ezt pedig addigra a beruházáshoz beszerzett eszközök fedezetbe állításával könnyebben teheti meg az érintett cég.
Bürokrácia csökkentése
Csak elektronikus formában lehet pályázni, s itt nyomon is követhető a pályázat állása. Az elektronikus felületen nyomon lehet követni a teljes pályázati életcikluson keresztül az ügyintézési folyamatot. A “házon belüli” igazolásokat a társszervezetektől az elbírálást végzők szerzik majd be. Nem kell időről-időre a NAV-hoz, a Cégbíróságokhoz és a földhivatalba járni.
A MAGYAR OPERATÍV PROGRAMOK RÖVID LEÍRÁSA
Az Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program (IKOP) elsődleges célja a közlekedés hálózatának és infrastruktúrájának fejlesztése, a transzeurópai közlekedési hálózaton keresztül a városi közlekedésen át, egészen a környezetbarát megoldásokig.
Az Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program, azaz az EFOP elsődleges célja, hogy a humán tőke és a társadalmi környezet javításával járuljon hozzá a társadalmi felzárkózási és népesedési kihívások kezeléséhez. Az EFOP a gyakorlatban nemcsak a szegénység elleni küzdelemből fogja kivenni a részét, de hangsúlyt helyez a társadalmi kohézió erősítésére, az egészségügyi beruházásokra, a köznevelés minőségének fejlesztésére, kiemelt tekintettel a korai iskolaelhagyás csökkentésére, a felsőfokú végzettséggel rendelkezők számának növelésére és a kutatás-fejlesztésre.
A Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program (KEHOP) célja, hogy a magas hozzáadott értékű termelésre és a foglalkoztatás bővülésére épülő gazdasági növekedés az emberi élet és a környezeti elemek – hosszú távú változásokat is figyelembe vevő – védelmével összhangban valósuljon meg.
A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program, azaz a GINOP egyik legfontosabb célkitűzése Magyarország foglalkoztatási rátájának 75%-ra való emelése. Ehhez egyrészt új munkahelyeket kell létesíteni, másrészt a munkát vállalni akarók képességeit kell fejleszteni. A program további két fontos célkitűzése az ország innovációs képességeinek és kapacitásainak, valamint a magyar ipari és szolgáltató szektornak a fókuszált fejlesztése.
A program első tervezete szerint a prioritások között szerepel a versenyképes kis- és középvállalkozási szektor, az ipari termelés, szolgáltatások és hálózatok, a kreativitás és tudásgazdaság fejlesztése, innováció- és kutatás-fejlesztés, a rekreációs és egészségügyi szolgáltatások és a turizmus fejlesztése, a kiemelt térségi és közösségi gazdaságfejlesztés, illetve a foglalkoztatás ösztönzése, valamint az üzleti környezet fejlesztése. Szintén idetartozik majd az infokommunikációs fejlesztés is, amely fejlesztési célt a 2007-2013-as költségvetési időszakban az Elektronikus Közigazgatás Operatív Program támogatta.
A TOP, azaz a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program fő küldetése, hogy kereteket biztosítson a területileg decentralizált fejlesztések tervezéséhez és megvalósításához. Fejlesztései között helyet kapnak a közvetlenül a közszférára, a helyi társadalomra és környezetre irányuló fejlesztések is.
A TOP a jelenleg futó hat regionális operatív programot váltja fel. A program keretében a megyei és kistérségi szintű, valamint a megyei jogú városokat érintő komplex fejlesztési programokat valósíthatják meg a területi szereplők a megfelelő fejlesztési terveikhez, illetve a TOP-ban rögzített prioritásokhoz igazodva. E prioritások közé tartozik a megyei szintű decentralizált gazdaságfejlesztési, közszolgáltatás-fejlesztési és speciális térségi programoknak, a nagyvárosi térségek integrált településfejlesztési, foglalkoztatási és életminőség-javító programjainak, a kisváros-térségi közösségvezérelt integrált fejlesztési programoknak, illetve a decentralizált társadalmi befogadást és foglalkoztathatóságot szolgáló programoknak a támogatása.
A VEKOP, azaz Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program segítségével kívánjuk biztosítani Magyarország egyetlen „fejlettebb” régiójának további fejlődését, gazdasági versenyképességének megőrzését.
A VEKOP meghatározó fejlesztési prioritásai közé tartozik az intelligens és tudásalapú növekedés, a versenyképes gazdaság, valamint a kis- és középvállalkozások fejlesztése, az integrált települési és közösségi infrastruktúra fejlesztése, a Pest megyei városokra és térségeikre irányuló térségi integrált közösségvezérelt fejlesztési programok, továbbá a tudásgazdaságot, társadalmi befogadást és foglalkoztathatóságot szolgáló programok támogatása, további növekedését, illetve a régión belüli fejlettségbeli különbségek csökkenését.
A közigazgatás, és a közszolgáltatási szféra kiemelt fejlesztéseit a Közigazgatás- és Közszolgáltatás Fejlesztési Operatív Program (KÖFOP) nyomán hajtjuk végre. Az operatív program ad egyben helyet a 2014-2020 időszakban az ESB alapok végrehajtásához szükséges tagállami funkciók finanszírozásához felhasználható technikai segítségnyújtás forrásoknak.
A VP, azaz Vidékfejlesztési Program elsődleges célja a mezőgazdasági vállalkozások versenyképességének növelése, az agrárium fenntartható fejlődése, a vidéki térségek és közösségek erősítése, az életminőség javítása a vidéki térségekben, valamint a gazdasági fejlődés támogatása.
Az RSZTOP, azaz a Rászoruló Személyeket Támogató Operatív Program elsődleges célja, hogy a leginkább rászoruló személyeket – a szegénységben élő gyermekeket, a hajléktalanokat, valamint a rendkívül alacsony jövedelmű személyeket – megfelelő étkezéshez és alapvető fogyasztási cikkekhez juttassa.
A Magyar Halászati Operatív Program (MAHOP) a halászati ágazat támogatási lehetőségeit tartalmazza.
Az Európai Unió fejlesztési stratégiája alapjaiban változott meg 2010-ben, amelynek kiváltó oka az volt, hogy a 2001 és 2010 között érvényben lévő, úgynevezett Lisszaboni Stratégia által nem sikerült Európát a világ legversenyképesebb térségévé tennie, valamint a legfontosabb célok teljesítésével is adós maradt.
Fentiek, valamint a 2007-ben kialakult gazdasági világválság arra ösztönözte az Európai Unió döntéshozóit, hogy új stratégiát alkossanak, amely már nem az elmaradt régiók felzárkóztatásán keresztül, hanem egy egységes, az egyes tagállamokat is kötelező, közös stratégia mentén teljesíti a kitűzött célokat és ad választ a válság kihívásaira, illetve járul hozzá Európa globális versenyképességének javításához.
Az új közös stratégia Európa 2020 névre hallgat, amely öt kiemelt cél formájában határozza meg, milyen eredményeket kell az Uniónak elérnie az egyes területeken:
1, Kutatás és fejlesztés
- Az Európai Unió GDP-jének 3%-át a kutatásba és a fejlesztésbe kell fektetni.
2, Éghajlat politika/energiaügy
- Az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását 20%-kal csökkenteni kell az 1990-es szinthez képest (vagy akár 30%-kal, ha adottak az ehhez szükséges feltételek).
- A megújuló energiaforrások arányát 20%-ra kell növelni.
- Az energiahatékonyságot 20%-kal kell javítani.
3, Oktatásügy
- A korai iskolaelhagyók arányát 10% alá kell csökkenteni.
- El kell érni, hogy a 30 és 34 év közötti uniós lakosok legalább 40%-a felsőfokú végzettséggel rendelkezzen.
4, Társadalmi befogadás és szegénység elleni küzdelem
- Legalább 20 millióval csökkenjen azok száma, akik nyomorban és társadalmi kirekesztettségben élnek, illetve akik esetében a szegénység és a kirekesztődés reális veszélyt jelent.
5, Foglalkoztatás
- Biztosítani kell, hogy a 20–64 évesek körében a foglalkoztatottság aránya elérje a 75%-ot.
A 11 TEMATIKUS CÉL
Az elsődleges cél az Európai Unió versenyképességének erősítése, amihez az egyes tagállamoknak a lehető legnagyobb mértékben hozzá kell járulniuk a részükre kiutalt támogatási források felhasználásával.
Az Európai Bizottság a fenti fő célkitűzéssel összhangban 11 tematikus célterületet fogalmazott meg, amelyekre a források koncentrálását javasolta, illetve amelyet az egyes tagállamoknak a saját fejlesztési terveik kidolgozásakor figyelembe kellett venniük.
- A kutatás, technológiai fejlesztés és innováció erősítése.
- Az információs és kommunikációs technológiákhoz való hozzáférés, a technológiák használatának minőségének javítása.
- A kis- és középvállalkozások, a mezőgazdasági, a halászati és akvakultúra-ágazat versenyképességének javítása.
- Az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaság felé történő elmozdulás támogatása minden ágazatban.
- Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás, a kockázat megelőzés és –kezelés előmozdítása.
- A környezetvédelem és az erőforrás-felhasználás hatékonyságának előmozdítása.
- A fenntartható közlekedés előmozdítása és kapacitáshiányok megszüntetése a főbb hálózati infrastruktúrákban.
- A foglalkoztatás és a munkavállalói mobilitás ösztönzése.
- A társadalmi befogadás előmozdítása és a szegénység elleni küzdelem.
- Az oktatásba, a készségekbe és az egész életen át tartó tanulásba történő beruházás.
- Az intézményi kapacitás javítása és hatékony közigazgatás.
Szeretne időben értesülni a megjelenő pályázati kiírásokról? Igényelje díjmentes pályázatfigyelés szolgáltatásunkat!
Kattintson ide és töltse le adatkezelési tájékoztatónkat!
