1, Változik az idénre meghirdetett menetrend.
Módosulnak az idei évre meghirdetett vállalkozásfejlesztési (GINOP) pályázatok – jelentette be a Napi Gazdaság konferenciáján Karsai Tamás, a Nemzetgazdasági Minisztérium gazdaságfejlesztési programok végrehajtásáért felelős helyettes államtitkára.
Mi változik?
- A korábbi ütemtervhez (ősz-tél) képest a kutatás-fejlesztési pályázatok meghirdetésére már júliusban sor kerülhet (vállalati kutatás-fejlesztési pályázat), csak úgy, mint az iparjogra, épületenergetikára vonatkozó felhívások is. Azonban több pályázati felhívás a meghirdetetthez képest később fog megjelenni.
- A visszatérítendő támogatási konstrukciók meghirdetése szintén késni fog, azok megjelenésére 2016-ban kell számítani.
Miért?
- A népszerű pályázatok meghirdetését előbbre szükséges hozni a jövő évi uniós kifizetések gyorsítása érdekében. A kutatás-fejlesztési és innovációs pályázatok (GINOP 2. prioritás) ezért is jelenhetnek meg a tervezettnél előbb. Így idén júliusban összesen öt pályázat várható 161 milliárd forintos keretösszeggel, 60-80, illetve 100%-os támogatási intenzitással.
- A Kkv-k számára szóló visszatérítendő támogatások, pénzügyi eszközök (hitel, garancia, kockázati tőke, kombinált termékek) megjelenése a pénzügyi közvetítői rendszer kiválasztásának folyamata és időhiány miatt jövő évre tolódik.
2, Az utolsó lehetőség a Kkv-k és Magyarország számára
A 2020-ig tartó fejlesztési időszak az utolsó, amikor Magyarország jelentős uniós fejlesztési forrásokhoz juthat, ezért azok felhasználását úgy szükséges meghatározni, hogy a 2020 utáni – uniós fejlesztési források nélküli – időszakot követően továbbra is legyen valós gazdasági növekedési potenciál Magyarországon. Ezért a növekedéshez szükséges további alapokat most kell lerakni – figyelmeztetett Csepreghy Nándor a Miniszterelnökség fejlesztéspolitikai kommunikációért felelős helyettes államtitkára a Napi Gazdaság konferenciáján.
- A 2014-2020-as időszak fejlesztési forrásainak felhasználásakor fontos szempont lesz a munkahelyteremtés, illetve a gazdaságfejlesztés.
- A munkahelyteremtés ésszerűen a mezőgazdaságban, illetve a turizmusban fog érvényesülni (mert itt rendelkezésre áll a szabad munkaerő-kapacitás), míg a gazdasági növekedés jellemzően a gépiparban, az informatikában, a gyógyszergyártásban és az innovációs rendszerekben lesz szempont.
- A GINOP-ban meghaladja a 2000,- milliárd forintot a vissza nem térítendő támogatások összege, ezen felül pedig közel 1000,- milliárd forint visszatérítendő támogatást nyújtó pénzügyi eszközök állnak rendelkezésre.
- A mostani fejlesztési ciklusban az innovációra 750 milliárd forint, háromszor annyi forrás áll rendelkezésre, mint 2007 és 2013 között.
3, Nem lesz könnyű támogatásokhoz jutni
Glattfelder Béla gazdaságszabályozásért felelős államtitkár a Piac&Profit konferenciáján az alábbi fontos megállapításokat tette a Széchenyi 2020 pályázatai kapcsán.
- Nem pénzosztás lesz az új uniós pályázati ciklusban.
“Egy jó ötlethez, egy jó gazdaságfejlesztési elképzelésekhez adunk támogatást. Nem pénzt osztunk, fejlesztéseket támogatunk. Nem az a kérdés, hogy mire lehetne pénzt kapni, hanem ha van egy jó ötlet, ahhoz kell támogatást keresni. Ebből az következik, hogy nem fog mindenki pénzt kapni, nem fog mindenki nyerni, nem lesz minden projekthez támogatás. Ahhoz, hogy tényleg a gazdaságpolitika által meghatározott területek fejlődjenek, oda kell fókuszálni a pénzeket, hogy arra ösztönözzük a gazdasági szereplőket, hogy azon a területen hajtsanak végre fejlesztéseket. Véleményünk szerint ez nagyobb gazdasági hasznot hoz, mintha csak szétosztanánk a pénzt.”
- A feltételek elsősorban azoknak a cégeknek kedveznek, amelyek már most is sikeresek.
- A kormányzat törekvése, hogy a pályázati pénzek 60 százaléka közvetlen gazdaságfejlesztési haszonnal járjon. Ezt a gazdasági hasznot kell majd bemutatni a pályázatokban is.
- Nem lesz könnyű a minimum feltételek teljesítése sem a GINOP-ban olyan cégeknek, amelyek nem „hasítanak” csak éppen „megyegetnek”.
- Az a pályázó, aki nem éri el a minimálisan szükséges ponthatárt az vállalásokat tehet. (munkahelyteremtést, vagy szabad vállalkozási zónába költözik, vagy barna mezős területen valósítja meg a beruházását, a zöldmezős beruházás nem kap pontot)
- Előnyt fognak élvezni az elmaradottabb területeken létrejövő beruházások, főleg a szabad vállalkozási zónák, ahol nem csak a feldolgozóipari fejlesztéseket fogják támogatni, továbbá pályázó vállalkozásnak nem szükséges legalább egy teljes lezárt üzleti évvel rendelkeznie.
4, Vissza nem és visszatérítendő támogatások
Ebben a ciklusban vállalkozások számára sokkal kevesebb lesz a vissza nem térítendő támogatás.
- A legtöbb támogatás kombinált (vissza és vissza nem térítendő) formában, vagy visszatérítendő formában nyújtható. Az Uniós és Magyarország között kötött Partnerségi megállapodás a visszatérítendő támogatásokat jelöli meg a Kkv-k támogatásának legfőbb eszközeként.
- A legtöbb vissza nem térítendő támogatás a feldolgozóiparban lesz elérhető. (2020-ra a feldolgozóipar GDP-n belüli arányát 22%-ról 30%-ra kívánják növelni.) Ez az a szektor fog előnyt élvezni a pályázatok során.
- Vissza nem térítendő támogatásokat a feldolgozóiparon kívül- szigorú feltételek mellett – a szabad vállalkozási zónákban lehet szerezni.
- Szálláshelyfejlesztésre és fürdő fejlesztésre egyáltalán nem lehet majd pályázni.
- Nagyvállalatok kizárólag csak az infokommunikációs és K+F fejlesztés területén juthatnak pályázati forráshoz.
5, Kiemelt területek
A Közép-Magyarországi régióban (Budapest és Pest megye) megvalósuló fejlesztésekre összehasonlíthatatlanul kevesebb forrás jut a vidéki beruházásokhoz képest, amely 2020-ig nem éri el a 300 milliárd forintot. Ráadásul ebből csupán alig 24 milliárd jut a Kkv-k fejlesztésére.
- A gazdaságfejlesztési pályázatokat összegző GINOP nevében is utal arra, hogy a korábbi évekhez képest lényegesen nagyobb hangsúlyt kap az innováció, ami visszaköszön a források megosztásában is: ~2700 milliárdnyi forrás csaknem 20%-a K+F célra lesz hasznosítva.
- A tipikus vállalkozásfejlesztési pályázatok, mint az eszközbeszerzés és a telephelyfejlesztés esetében a vissza nem térítendő támogatások kifejezetten a termelő-gyártó tevékenységet végző, illetve a beszállító cégekre összpontosulnak.
- Külön prioritást élvez az IKT szektor, valamint az exportképes, azaz jelenleg is exportáló vagy export potenciált magukban hordozó kkv-k támogatása.
- A szabad vállalkozási zónákban a fejlesztéseket munkahelyteremtéshez kötik, ezért ehhez szektortól függetlenül biztosítanak vissza nem térítendő támogatásokat.
- A kereskedő cégek csak energetikai és nagyon speciális fejlesztésekhez kaphatnak támogatást.
6, Fenntarthatóság, mint lényeges kritérium
A pályázatokban erőteljes szempontként fog érvényesülni a fenntarthatóság, mint kritérium.
- Ha egy feldolgozóipari vállalkozás kapacitásbővítés mellett például új épületet is épít, akkor annak felületén legalább 30%-ban napkollektorokat kell tudnia elhelyezni és ezen szempont szerint szükséges a tervezést elkészíttetni (dőlésszög, tájolás).
- A fűtés és technológiai hő fejlesztése esetén szintén elvárás a megújuló energiák alkalmazása. A GINOP semmilyen formában nem támogatja a fosszilis energiára épülő rendszereket. (például nem lesz támogatható a PET palack gyártása sem a környezetszennyezés miatt, valamint maga az ásványvíz sem, ugyanis Magyarországon a csapvíz iható.)
- Támogathatóak lesznek az energia-hatékony és anyag-hatékony fejlesztések, amelyeket viszont alá kell majd támasztani. Fontos változás azonban, hogy már nem csak maga a CO2 megtakarítás lesz támogatható, hanem már önmagában az energia-megtakarítást eredményező beruházások is. Így bekerülnek a támogatható körbe a biomasszával működő fűtési rendszerek és a hatékonyságnövelő fejlesztések, mint például a szigetelés.
Segítségünkkel meg fogja találni azt a pályázatot, ami cégét fellendíti.
Pályázzon és nyerjen! Lépjen velünk kapcsolatba!
Kattintson ide és töltse le adatkezelési tájékoztatónkat!
