Nagy nap a mai a devizahitelesek életében: március 1-jén indul és április 30-án végződik a tájékoztatás az elszámolásról és – jelzáloghitelek esetében – a forintosításról.
A tértivevényes postai levélben részletes tájékoztatást kapnak mind a volt, mind a jelenlegi ügyfelek a csökkentett tartozás és törlesztőrészlet mértékéről, valamint az új kamatszabályokról is. Az alábbiakban összefoglaljuk a legfontosabb tudnivalókat és teendőket.
Tájékoztatási határidők
Négy nagyobb csoportba sorolhatók a hitelesek attól függően, mikor kapják meg az elszámolásról szóló tájékoztatást bankjuktól:
- a devizaalapú hitellel rendelkezők döntő többsége 2015. március 1-je és április 30-a között,
- akiknek a bankjánál nem zárult még le a tisztességességről szóló per, a folyamat lezárultát követő 60 napon belül – az érintett OTP és K&H azonban jelezte, hogy ők is elszámolnak áprilisi végéig,
- a forinthitelesek, valamint a devizában nyilvántartott és törlesztett (“valódi”) devizahitellel rendelkezők nem most, hanem augusztus és szeptember folyamán,
- a kedvezményesen végtörlesztők (csak ha ezt most márciusban kérvényezik) pedig legkésőbb 2015. november 30-áig
kapják meg az elszámolást. Ahogy arról korábban írtunk, speciális szabályok vonatkoznak azokra, akik 2010. november 26-a utáni általános szerződési feltételek (ÁSZF) alapján vettek fel forint- vagy devizában törlesztett (“valódi”) devizahitelt.
Érintett ügyfelek
Az elszámolások a 2004. május 1-je és 2014. július 19-e között kötött hitel- és lakáslízing szerződésekre vonatkoznak, kivéve:
- folyószámlahitelek,
- hitelkártyára felvett hitelek,
- állami támogatással felvett lakáscélú forinthitelek,
- a Nemzeti Eszközkezelő igénybevételével megszűnt hitelek.
- 2009. július 27-e előtt megszűnt, és emiatt el is évült hitelszerződések,
- vállalkozói (gazdasági tevékenység céljából felvett) és vállalati hitelek.
Az elszámolásban érintett hitelszerződések közül a forintosítás viszont nem mindegyikre vonatkozik, csak (összegüket tekintve) a nagy többségükre: a jelzálogfedezetű hitelekre – a lakáscélúakra és szabad felhasználásúakra egyaránt -, valamint a lakáslízing konstrukciókra. Az autóhitelekre, autólízingre és személyi kölcsönökre tehát például vonatkozik az elszámolás, a forintosítás azonban nem.
Teendők
Az ügyfelek döntő többségének semmilyen teendője nincs, legkésőbb a tájékoztatás kézhezvételét követően 15 munkanappal ugyanis automatikusan
- levonják a tartozásukból vagy
- megszűnt hitelek esetében átutalják a bankok
azt az összeget, amely jár nekik az elszámolási jogszabályok alapján. Ez az összeg akkora, amekkora túlfizetést teljesítettek az ügyfelek
- az érvénytelenített folyósítási és törlesztési árfolyamrés, valamint
- az érvénytelenített egyoldalú kamatemelések
miatt a futamidő (eddig eltelt része) során. A bankok gyakorlatilag kamatostul adják ezt vissza nekik úgy, hogy az igénybe vett banki kedvezményeket (pl. végtörlesztési árfolyamkedvezmény, árfolyamgát esetén az elengedett összeg bankra eső része) le kell vonni a visszajáró összegből.
Három nagy eset van azonban, amelyben nem elég ölbe tett kézzel várniuk az ügyfeleknek:
- ha akarják, a végtörlesztőknek március folyamán külön igényelniük kell egykori hitelezőjüktől az elszámolást,
- akinek pedig lezárult a hitelszerződése, és azóta megváltozott a lakcíme,
- vagy a hitel lezárulta után megváltozott a bankszámlaszáma,
azoknak az új (lakcím és/vagy bankszámla) adatokat érdemes közölniük az elszámolásra kötelezett intézményükkel. A többieknek lényegében semmilyen teendőjük nincs.
A devizahitelben maradás feltételei
30 napon belül kérhető, hogy devizaalapra helyezze vissza a bank a hitelt, vagyis mellőzze a forintosítást. Az alábbi négy feltétel közül legalább az egyiknek meg kell felelni ehhez:
- igazolni kell, hogy rendszeres devizajövedelmünk van az MNB által árfolyamként jegyzett devizanemben,
- az MNB új jövedelemarányos törlesztőrészlet (JTM) mutatója alapján jogosultak lennénk a devizahitel felvételére,
- a hitel legkésőbb 2020. december 31-én lejár,
- az eredeti vagy a jelenlegi kamathoz képest nőne a kamat a forintosítás révén (ritka eset).
Hogy változik a jövőben a törlesztőrészlet?
Az elszámolás következtében 0 és mintegy 40 százalék között szórhat a törlesztőrészlet csökkenése. Az átlag valahol 25 százalék környékén lehet, jókora eltérések mellett. Az első mindenestül új törlesztőrészletet legkésőbb májustól kell a bankoknak felszámítaniuk. A forintosítást követő kamatszintre számos szabály vonatkozik:
- a forintosított hitelek kamatperiódusa 3 hónap,
- főszabály szerint a hitel forintosítás utáni kamatszintje = 3 havi BUBOR + a devizahitel eredeti kamatfelára, de
- nem lehet magasabb a forintosított hitel kamatszintje, mint az eredeti volt azzal a kitétellel, hogy
- legalább 1%-os kamatfelárat, vagyis (a jelenlegi BUBOR alapján) 3,1%-os kamatot fel kell számítaniuk a bankoknak,
- legfeljebb 4,5% (lakáshitelek), illetve 6,5% (szabad felhasználású jelzáloghitelek) lehet a kamatfelár,
- a fenti kamatfelárakat a rendszeresen felszámított díjak nélkül kell számítani.
A nem forintosított devizahitelek esetében a legelső, nem akciós (vagy ha alacsonyabb, akkor a jelenlegi) kamatszint áll helyre. A hitelek kamatszintjét vagy referencia-kamatozású hitelek (például a forintosított devizahitelek) esetében kamatfelárát ezt követően legalább 3 éven (bizonyos esetekben 4, 5 éven) keresztül változatlanul kell hagyniuk a bankoknak. Erre vonatkozóan
- a referenciakamatozású (például a forintosított) hitelek esetében kamatfelár-változtatási,
- a fix kamatozású hitelek esetében kamatváltoztatási mutatókat
léptetnek életbe a bankok a Magyar Nemzeti Bankkal egyeztetett módon.
Ha megtörtént a forintosítás, de nem tetszik az ügyfélnek a forintosított hitel feltételrendszere, akkor díjmentesen felmondhatja a hitelét a szerződésmódosulást követő 60 napon belül, vagyis az utolsóként tájékoztatást kapó ügyfelek például legkésőbb július 30-áig. A felmondást követő 90 napon belül ki kell egyenlíteni a tartozást, vagyis a banki tájékoztatást követő 150 napon belül, legkésőbb október 28-áig le kell zárulniuk a hitelkiváltásoknak.
Forrás: portfolio.hu
