A munkáltatót vezető és irányító személyek sok tekintetben előnyt élveznek az „egyszerű” dolgozókhoz képest, azonban ennek ellentételezéseként törvényben rögzített fokozott felelősségük van, és kevesebb munkajogi védelmet élveznek. Kik minősülnek vezetőnek? Milyen munkajogi szabályok vonatkoznak rájuk? Hogyan alakul a felelősségük?
Habár az új Polgári törvénykönyv hatályba lépése óta több mint egy év telt el, továbbra is akadnak értelmezési kérdések a gazdasági társaságok vezető tisztségviselőire vonatkozó felelősségi szabályok terén. Ennyi idő alatt ugyanis még nem alakulhatott ki érdemi bírói gyakorlat – hívta fel a figyelmet Dr. Szuchy Róbert, a Bocsák, Katona & Szuchy Ügyvédi Társulás (BSLaw) irodavezető ügyvédje.
A vezető mint munkáltató és munkavállaló
A vezető, mint a munkáltatói jogkör gyakorlója a munkáltató képviseletében irányítja a társaság munkavállalóit, ugyanakkor ő is munkavállalói minőségében látja el vezetői teendőit – magyarázta Dr. Homicskó Árpád Olivér, a Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Karának docense. Kiemelte, hogy abban az esetben, ha a gazdasági társaság vezető tisztségviselője munkaviszonyban látja el tisztségét, úgy esetében a Ptk. szabályain túl a Munka törvénykönyvének (Mt.) rendelkezéseit is alkalmazni kell. A két törvény vezetőkre vonatkozó rendelkezései között több esetben ellentmondások fedezhetők fel. Hangsúlyozta többek között a vezetői tisztség létesítésének esetét: a Ptk. a társaság első vezetői esetében a kijelölést, megválasztást, kinevezést, illetve annak elfogadását írja elő, ez azonban nem feleltethető meg egyértelműen az Mt. szerinti munkaszerződés megkötésének, ahol a munkakör és a munkabér közös megállapítása az alapkövetelmény (a létesítő okirat nem is ad lehetőséget a munkabér szerepeltetésére).
Több tekintetben eltérő a két törvény szabályozása a vezető tisztségviselők összeférhetetlensége esetében is. Dr. Homicskó rámutatott, hogy a Ptk. nem korlátozza, hogy egy vezető tisztségviselő hány gazdasági társaságban állhat jogviszonyban, az Mt. azonban főszabály szerint tiltja, hogy a vezető állású munkavállaló más társaságnál további jogviszonyt létesítsen. Mindkét törvénykönyv lehetőséget biztosít ugyanakkor arra, hogy a vezetőt a létesítő okirat, illetve a társaság legfőbb szervének engedélye mentesítse a tilalmak alól. A szakember rávilágított továbbá arra, is, hogy a két törvénykönyv több esetben is eltérően szabályozza a vezetői tisztség megszűnését és megszüntetését, továbbá a Ptk. és az Mt. alapján különbözőképpen kell megítélni a munkaviszonyban álló vezető tisztségviselő kártérítési felelősségét is.
A munkavállalókra vonatkozó általános szabály, hogy a munkáltatónak okozott károkért csak szándékos vagy súlyosan gondatlan károkozás esetén felelnek korlátlanul. Egyéb esetekben a felelősségük 4 havi távolléti díjuknak megfelelő összegig korlátozott.
Ezzel szemben a vezető még gondatlan károkozás esetén is köteles a teljes kárt megtéríteni, azaz teljes vagyonával köteles helytállni a károkért – teszi hozzá a Piac&Profit szakértője, Dr. Szabó Gergely a Kocsis és Szabó Ügyvédi Iroda ügyvédje.
Kinek mikor felelős?
Az új Ptk. rendelkezései szerint a vezető tisztségviselő felelőssége egyaránt fokozódott a társasággal és harmadik felekkel szemben – mutatott rá Dr. Szuchy Róbert , a Bocsák, Katona & Szuchy Ügyvédi Társulás (BSLaw) irodavezető ügyvédje egy az LC One Vezetői Fejlesztő Szakmai Közösség szervezésében zajlott rendezvényen.
A vezető tisztségviselő ügyvezetési tevékenysége során a jogi személynek okozott károkért a szerződésszegésért okozott kárért való felelősség szabálya szerint felel a jogi személlyel szemben. Harmadik személynek okozott kárért való kártérítési felelősségére azonban a szerződésen kívüli felelősség szabályait kell alkalmazni. A kártérítés mértéke ebben az esetben korlátlan, akár a vezető teljes magánvagyona terhére is.
Túlzók azonban az ezzel kapcsolatos félelmek, ugyanis több új lehetőség is nyílik a kockázatok csökkentésére – ilyen például a vezető tisztségviselőkre vonatkozó felelősségbiztosítás intézménye.
Az új kódex a hitelezőkkel szembeni felelősség szabályain is változtatott. Ha a gazdasági társaság jogutód nélkül megszűnik, a hitelezők kielégítetlen követelésük erejéig kártérítési igényt érvényesíthetnek a társaság vezető tisztségviselőivel szemben a szerződésen kívül okozott károkért való felelősség szabályai szerint, ha a vezető tisztségviselő a társaság fizetésképtelenségével fenyegető helyzet beállta után a hitelezői érdekeket nem vette figyelembe. Dr. Szuchy ezzel kapcsolatban utalt arra a – vezetői szempontból roppant kényes – körülményre, hogy adott esetben egyik nap még a társaság érdekei szerint kell eljárnia a vezető tisztségviselőnek, másnap pedig már a hitelezők felé tartozik ugyanezzel. Olykor nehéz megállapítani e körülmény beálltának idejét, ennek megítélése a bíróságokat is komoly feladat elé állíthatja.
Kisebb munkajogi védelem
A vezetők jóval kevesebb munkajogi védelmet élveznek, mint a többi dolgozó. Így a vezetőkre nem terjed ki a kollektív szerződés. A vezető határozatlan idejű munkaviszonyát a munkáltató indokolás nélkül felmondhatja, tehát a munkáltatói felmondást ez esetben nem kötelező indokolni. Nem élvezi a vezető többek között a nyugdíj előtt álló munkavállalókat és a gyermek 3 éves koráig a szülőt megillető felmondási korlátozásokat sem. Szintén nem akadálya a munkaviszony megszűnésének az sem, ha a vezető betegszabadságon vagy táppénzen van. Természetesen e hátrányokat rendszerint a munkaszerződésben foglalt más előnyök kiegyensúlyozzák, például prémium rendszer, magasabb összegű végkielégítés, stb. – magyarázza dr. Szabó Gergely.
Nagyobb mozgástér a munkaszerződésben
Az általános szabályok szerint a munkaszerződésben a dolgozó hátrányára csak akkor lehet eltérni a Munka Törvénykönyve szabályaitól, ha ezt a törvény megengedi. A vezetők esetén ez éppen fordítva van. A munkaviszonyra vonatkozó törvényi rendelkezésektől szabadon el lehet térni, ami alól csak néhány felsorolt kivétel van (pl. felmondási tilalom várandósság és szülési szabadság tartamára).
A vezetői munkaszerződésben tehát arra is lehetőség van, hogy például a vezető számára a törvényben foglaltnál kevesebb szabadságot vagy rövidebb felmondási időt határozzanak meg.
Forrás: piacesprofit.hu