Idén terveink szerint nullszaldóval vagy ahhoz közelítő mérleggel zárjuk az évet, jövőre pedig várhatóan önfenntartók leszünk – mondta lapunknak Kerekes György, a Magyar Nemzeti Kereskedőház Zrt. (MNKH) vezérigazgatója, aki szerint reális cél és hasznot hoz az országnak a tervezett 42 külhoni kereskedelmi iroda megnyitása és működtetése. Az MNKH a megkötött üzletek után jutalékot kap, amely egy számjegyű, de ez ágazat- és területfüggő.
– A Magyar Nemzeti Kereskedőház tavaly januári megalakulásakor azt mondták, három év alatt 42 kereskedőházat nyitnak a világban. Hol tart a folyamat?
– Tizenegy már megnyílt, és év végéig újabb 14 kereskedőház nyitása szerepel a tervekben, így a célként kitűzött 42 a jövő esztendő végére reális szám. Főleg Ázsiára, Afrikára, Dél-Amerikára és a Balkánra koncentrálunk, de tervbe vettük Észak-Amerikát és a távol-keleti fejlett országokat is, ám ez a bürokratikus engedélyezések miatt nagy falat.
– A szlogen: keleti nyitás, nyugati tartás. Nem fog stagnálni vagy visszaesni az EU-relációban zajló forgalom, ha itt nem nyitnak irodákat?
– Az EU-n belül más keretek között mozognak a vállalkozások, ezért nincs szükség kereskedőirodára. Amúgy azzal, hogy az állami exportfejlesztés döntő része nálunk lesz, az uniós piacokra törekvőket is maximálisan kiszolgáljuk.
– A kereskedőházak nyitása kapcsán kikre, mely külföldi partnerekre számítanak?
– Például a laoszi és vietnami felső vezetők nagy része Magyarországon végzett, így egy múltkori találkozón a beszélt nyelv a magyar volt. Ez hatalmas előny. Más kinti irodákban is főleg olyan helyi szakember dolgozik, aki jól ismeri Magyarországot, s mi is olyan szakembereket küldünk ki, akik a helyi viszonyokban megfelelően tájékozottak.
– Az MNKH jutalékért dolgozik? Milyen a díjszabásuk?
– Egy számjegyű százalék, de ez ágazat- és területfüggő. Például más a tarifa egy építési nagyberuházás és más egy gyógyszeripari termék esetében.
– A korrupció mennyire jelent problémát?
– Komoly veszély. Vannak olyan keleti államok, ahol ez a gazdasági kultúra részét képezi. Olyan szakembereket alkalmazunk, akik jól ismerik a helyi viszonyokat, mi pedig a lehető legátláthatóbb működésre törekszünk.
– Ha önök egy jól működő kapcsolati hálózatot építenek ki, az később eladható harmadik országnak, harmadik államból származó vállalkozónak. Terveznek ilyet?
– Nem, ugyanis mi Magyarországon működő, itt értéket, munkahelyet generáló cégeket szolgálunk ki.
– Ha az MNKH a gazdasági kapcsolatépítés teljes vertikumát lefedi, akkor miért kapják a pénzüket a követségekre ezért delegált diplomaták?
– Most beszéltem Magyarország egy külföldön szolgálatot teljesítő gazdasági attaséjával magyar orvosi műszerek exportlehetőségéről. Ő abban tud segíteni, hogy felkeresi a kórházszövetséget, felügyeletet, kapcsolatot alakít ki, azaz “kaput nyit” nekünk.
– Mekkora apparátussal dolgoznak, s ez mibe kerül?
– Minden országban olyan partnerrel hozunk létre irodát, aki kiváló helyi kapcsolatrendszerrel rendelkezik, kötődik Magyarországhoz és vállalja, hogy az irodafenntartás költségének felét állja. Ez teszi lehetővé, hogy ilyen gyors ütemben nyitjuk az irodákat.
– Szingapúr drágább, mint például Hanoi. Átlagosan mennyibe kerül a fenntartás, mondjuk az említett negyven irodával kalkulálva?
Kereskedelmi irodáink a világban
Eddig megnyílt irodák: Azerbajdzsán, Kazahsztán, Oroszország, Kína, Törökország, Egyesült Arab Emírségek, Szaúd-Arábia, Jordánia, Laosz, Vietnam és Szingapúr. Még az idén megnyílnak: Macedónia, Montenegró, Ghána, Brazília, Mexikó, Algéria, Marokkó, Kuvait, Grúzia, Ukrajna, Srí Lanka, India, Malajzia és Szudán.
– Összesen évi félmilliárd forint körül lesz, ennek kitermeléséhez 40-50 milliárd forintnyi exportügyletre van szükség – amely után jutalékot kapunk. A költségeket növeli a magyarországi infrastruktúra fenntartására fordítandó több mint ötszázmillió forint. Már most azt a célt tűztük ki, hogy ebben az évben elérjük a százmilliárd forintnyi exportügyletet. Úgyhogy idén nullszaldó környékén végzünk, jövőre reményeink szerint már önfenntartók leszünk.
– Korábban magyar államkötvényt vettek. Miért?
– Az induló tőkénk egy részét valóban állampapírokban tartjuk, mert jó hozamot biztosít és biztonságos.
– Mire van kereslet a külpiacokon?
– A funkcionális vitaminkészítmények, táplálékkiegészítők piaca Ázsiában 20-30 százalékkal bővül évente, s a magyar termékek iránt nagy az igény. Keresettek még az orvosi műszerek, mezőgazdasági kisgépek, agrártechnológiák, illetve a magyar mérnökök tudása.
– A magyar termékek mennyire ismertek a világban?
– Az ázsiai területeken európainak mondják, az arab világban pedig még mindig jól cseng, ha valami magyar. Sajnos – globálisan tekintve – nem sokat mond, ha egy termék magyar. Önmagában ezzel már semmit nem lehet eladni, be kell bizonyítani, hogy jó áron, kiváló minőséget kap a vevő.
– A magán-kereskedőházak mennyire jelentenek konkurenciát?
– Ezek specializálódnak, és együttműködünk velük, mi a teljes vertikumot lefedjük.
– Az a vállalkozó, aki külpiacokat keres, hová fordulhat?
– Honlapunkon kell regisztrálnia, illetve az itteni és a kinti irodákkal is felvehetik a kapcsolatot.
forrás: http://www.napigazdasag.hu/cikk/17401/%22%20http://www.napigazdasag.hu/cikk/17401/
