Az elfogadott 2015-ös adótörvények számos ponton jelentős változásokat hoznak a vállalkozások számára. Sok vállalkozást érinthet, hogy a szigorodik a nyereségminimum meghatározása, és az elhatárolt veszteség szabályozása is kedvezőtlenül változik. Az adócsomag értelmében a veszteségelhatárolás szabályai is több ponton változnak.
Elhatárolt veszteség
A társasági adózás fontos eleme, hogy a cégek valamilyen módon kezelni tudják veszteségeiket. Induló vállalkozásoknál természetes, hogy néhány évig a kezdeti beruházások nem térülnek meg. A gazdaság stagnálása – esetleg egy recesszió – is sokakat sodorhat átmenetileg nehéz helyzetbe, és egy-egy piac is alakulhat kedvezőtlenül, ami az adott évben negatív eredményhez vezet. A veszteség elhatárolása lélegzetvételnyi időhöz juttathatja a cégeket, ami – különösen a legkisebbek esetében – akár a túlélés záloga is lehet. A veszteségelhatárolás lényege, hogy a negatív adóalappal záruló üzleti év veszteségét a következő évek nyereségével szemben el lehet számolni, a veszteségre jutó adót így vissza lehet nyerni.
A jelenlegi szabályozás szerint a társaságok negatív adóalapjukkal – az egyéb feltételek fennállása esetén – a következő adóévekben időbeli korlátozás nélkül csökkenthetik adózás előtti eredményüket. A nemrég elfogadott, 2015-ös adótörvény csomag rendelkezése a korábbi szabályozáshoz visszatérve ismételten öt éves időbeli korlátot vezet be az elhatárolt veszteség felhasználására, azaz a 2015. évben – eltérő üzleti évet alkalmazó adózó esetén a 2015-ben kezdődő adóévben – keletkező elhatárolt veszteség már csak a következő öt adóévben használható fel az adózás előtti eredmény csökkentésére – hívja fel a figyelmet Dr. Nagy Szabolcs, a Balancing Adótanácsadó és Könyvviteli Kft. szakértője.
Az indokolás szerint a gazdaságban jelenleg felhalmozott tetemes elhatárolt veszteségek további növekedésének megelőzése teszi indokolttá az elhatárolt veszteségek leírásának korlátozását.
A törvény ezzel egyidejűleg korlátozza a 2014-ben kezdődő adóév utolsó napjáig keletkezett, és az adóalapnál még nem érvényesített elhatárolt veszteség felhasználhatóságát is, melyet a 2014. december 31. napján hatályos előírások szerint legkésőbb 2025. december 31. napját magában foglaló adóévben lehet az adózás előtti eredmény csökkentéseként érvényesíteni.
Fentieken túl tovább szigorodnak az átalakulás, cégfelvásárlás kapcsán átvett elhatárolt veszteségek felhasználásának lehetőségei is, – a jelenleg is meglévő – a tevékenység folytatására vonatkozó elváráson túl jövőre az átalakulás, cégfelvásárlás kapcsán átvett elhatárolt veszteségnek adóévenként legfeljebb csak azon hányada kerülhet felhasználásra, amelyet a továbbfolytatott tevékenységre vonatkoztatott adóévi árbevétel, bevétel az átalakulást, többségi befolyásszerzést megelőző három adóév átlagos árbevételében, bevételében képvisel.
A fenti arányszámot átalakulás esetén a jogelőd ugyanezen tevékenységből származó bevételének, árbevételének az átalakulást megelőző három adóév átlagának figyelembevételével kell megállapítani.
Máshol is változik a társasági adózás
Adminisztratív jellegű intézkedésnek tekinthető, mely szerint a társasági adózás K+F kedvezménye kizárólag a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (SZTNH) előzetes minősítése alapján lesz elérhető 2015-től kezdődően, de ezenkívül is jócskán akad még szigorítás a társasági adót érintő módosítások között.
Szigorodik a nyereségminimum meghatározása
Hatályát veszti a Tao. törvény 6. § (8) bekezdésének a) pontja. Ennek következményeként a jövedelem (nyereség)-minimum meghatározásakor az összes bevételt nem lehet csökkenteni az eladott áruk beszerzési értékével és az eladott közvetített szolgáltatás értékével. Ez a rendelkezés valószínűleg sokakat érint, mert ezek voltak az általánosan alkalmazható és nagyobb összegű levonható tételek azoknál, akiknek a tevékenységből adódóan volt ilyen ráfordításuk.
A társasági adóban jelenleg a bevétel 2 százalékát kell jövedelem (nyereség)-minimumnak tekinteni, azonban ezt az összeget különböző tételekkel lehet csökkenteni. A módosítás szerint a nyereségminimum alapjának meghatározása során az összes bevételt csökkentő tételek közül kikerül az eladott áruk beszerzési értéke és az eladott közvetített szolgáltatások értéke.
Hiányzó eszközzel kapcsolatos ráfordítás
A hiányzó eszközzel kapcsolatos ráfordítás nem a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségnek minősül – így növeli a társasági adó alapját –, ha egyértelműen megállapítható, hogy a hiány (különös tekintettel az eszköz fizikai jellemzőire, értékére, a tárolás fizikai körülményeire és szerződéses feltételeire, a tevékenység iparági sajátosságaira) megfelelő gondosság mellett nem merült volna fel, és az adózó az ésszerű gazdálkodás követelményeit figyelembe véve –különös tekintettel a hiányból eredő veszteség megtérülésére, a felmerülés ismétlődésére – nem tett meg mindent a hiányból eredő veszteség mérséklésére.
A módosítás értelmében alapvető szempont, hogy a normális, szokásos hiány miatt, illetve ha a hiányból eredő pénzügyi veszteség a vállalkozásnak megtérül, akkor nem kell az adóalapot növelni. A módosító javaslat szerint az adóalap növelése csak abban az esetben szükséges, ha a nem megfelelő gondosság és a mérséklésre való törekvés elégtelensége együttesen megállapítható.
Települési adók
Bővül a települési önkormányzatok adóztatási mozgástere, a helyi adók mellett úgynevezett települési adókat vezethetnek be. A települési adó lehet bármilyen adó, ha annak működtetését törvény nem tiltja, ám nem terhelhet olyan adótárgyat, amelyre törvényben meghatározott – akár központi, akár helyi – közteher vonatkozik.
Forrás: Piac&Profit
