Fabatkát sem ér egy biztosítás, ha nem cégünkre szabott és kár esetén a biztosító talál olyan kibúvót, ami mentesíti a fizetés alól. Ne csak spórolni akarjunk, gondoljuk át, mire van szükség.
Ahogy egy kis céget teljesen tönkre tehet, ha árukészlete megsemmisül egy tűzben, ugyanúgy megtörténhet ez egy nagy vállalattal, ha kiderül, hogy termékei hibásak voltak és mindet vissza kell vennie. Egy cég működésére és sikerességére a legnagyobb veszélyforrást a váratlan – előre nem tervezhető – anyagi kiadások jelentik. Az ilyen kockázatok kivédésére az egyetlen megoldás a biztosítás, feltéve, hogy valóban fizet a biztosító.
A lakóingatlan egyben székhely is?
A biztosítás kiválasztásakor célszerű figyelni arra is, ha a lakóingatlan egyben egyéni vállalkozás vagy cég székhelye is, hiszen ezek vagyontárgyaira a magánszemély által kötött lakásbiztosítás hatálya nem terjed ki. Amennyiben a cég székhelye és vagyontárgyai is az ingatlanban vannak, praktikus a lakásbiztosítás mellé olyan kiegészítő biztosítást kötni, amellyel a cégek vagyontárgyai is biztosítva lehetnek. Ilyen kiegészítő biztosítást a biztosítótársaságok zöménél már köthetünk a lakásbiztosítás keretében, azt azonban tudni kell, hogy ezen termékeknél külön meghatározzák, hogy a cég esetében milyen vagyonértékig vállal kockázatot az adott biztosító.
Biztosított asszisztencia
Egyre több biztosító kínál termékei mellé asszisztencia-szolgáltatást is. Ennek lényege, hogy káresetkor nem nekünk kell szakember után rohannunk, hanem a biztosító közvetít számunkra javító-szolgáltató partnereket. Az asszisztencia-szolgáltatások tipikusan épületkárokra vonatkoznak: ha például csőrepedés történik, az esetet elegendő bejelenteni a biztosító éjjel-nappal működő telefonszámán, az ügyintéző pedig azonnal intézkedik a megfelelő szakembert kirendeléséről. A gyors segítségért az ügyfélnek – az szolgáltatás alapdíján túl – nem kell külön fizetni sem, kivéve persze, ha a javítási költség nagyobb összegű, mint amennyit a biztosító a szerződésében vállal: de ezeket az árkülönbözeteket a biztosítók általában utólagosan térítik, ha valóban a feltételekben rögzített biztosítási esemény okozta a kárt.
Részletre vagy egy összegben?
A biztosítási díj nagyságát az is meghatározza, milyen módon kötjük meg a biztosítási szerződést, milyen gyakran fizetünk díjat, és azt milyen úton tesszük: A biztosítótársaságok annál nagyobb kedvezményt adnak ügyfeleiknek, minél ritkábban fizetik a biztosítási díjat. A legjobban tehát az jár, aki évente egyszer, egy összegben rója le a díjat. Mint megtudtuk, a díj nagyságát a fizetés módja is befolyásolhatja: nem mindegy, hogy a postai csekkes, banki átutalásos, csoportos beszedéses megoldást választjuk, mint ahogy az sem, hogy már eleve interneten keresztül kötjük-e a szerződést: ez esetben online kedvezményre is számíthatunk.
Reálisan mérjük fel a biztosítani kívánt vagyont!
Ne essünk abba a hibába, hogy a biztosítási terméket kizárólag az ára alapján választjuk ki. Ebben az esetben ugyanis simán előfordulhat, hogy a tényleges kár (betörés, csőtörés esetén) a megspórolt összeg többszörösét bukjuk rajta. Az alacsonyabb díjakon elérhető megtakarítás a töredéke annak a költségnek, amelyet egy nem megfelelően fedezett esemény okozhat.
Olvassuk el az apró betűs részt is!
Figyeljünk az és-re a szó után, vagyis nézessük át a szerződést jogásszal. Ellenkező esetben előfordulhat, hogy a káresemény bekövetkeztekor épp egy és szócska lesz az, amire a biztosító társaság hivatkozva nem fizet nekünk. Hasonlítsuk vagy hasonlíttassuk össze több cég ajánlatát és szerződéseit, ne hamarkodjuk el a döntést!
Gondolkozzunk vállalkozóként!
Hogyan kössünk céges biztosítást?
Tevékenységfüggő, hogy mire és mekkora összegű biztosítást érdemes kötni. A kisebb (legfeljebb 500 millió forintos vagyonnal rendelkező) vállalkozásoknak kínált termékek egyszerűek, az árazás pedig jelenleg – az erős piaci versenyből eredően – viszonylag kedvező.
Egy nem várt esemény a legsikeresebb céget is megingathatja, kisebb vállalkozásokat tönkre is tehet. A kockázatok jelentős része ellen lehet biztosítással védekezni, de mindenkinek más a kockázat. Egy kereskedőcégnél a legnagyobb veszély az árukészlet elvesztése, míg a lángossütőnek mindent elölről kellene kezdenie, ha az üzlete leég. A speciális, nehezen pótolható gépeket biztosítási szempontból is külön kell kezelni, ahogyan az egyes szakmákhoz (könyvelő, orvos, jogász) köthetők egyedi kockázatok is.
1. Mérjük fel reálisan a kockázatokat!
Mely események azok, amelyek hatásai az adott cég működését veszélyeztetik, s mekkora az a kár, amely ebből eredhet? Az árukészlet biztosításánál gondolkodjunk a zavartalan működéshez szükséges értékhatárokban, a felelősségbiztosításoknál alapként a probléma esetén ténylegesen felmerülő kárösszeget számszerűsítsük.
2. Tekintsük át a konkrét módozatokat!
A kis- és középvállalatoknak szóló módozatok a különböző káreseményekhez kapcsolódó modulokból állíthatók össze az adott cég tevékenységéhez (és az ehhez kapcsolódó kockázatokhoz) illeszthetően. A biztosítóknál az alapelemek és az ezekhez kapcsolódó díjak nem térnek el jelentősen, a kapcsolódó szolgáltatásokban viszont van különbség. Egyes társaságok csőtörésnél az elfolyt vizet is térítik, vagy tűzkár esetén a számítógépek adatmentését is tartalmazza a biztosítás.
3. Gondolkozzunk vállalkozóként!
Tipikus hiba, hogy a cégvezetők magánszemélyként s nem vállalkozóként tekintik át a reális veszélyeket. Egy tűz esetén csak a pénzügyi veszteségeket veszik például számításba, a leállással összefüggő egyéb kieséseket (a működéssel kapcsolatos fix költségeket – például a béreket, a bérleti díjat – vagy a szállítási késéseket) nem. Vannak módozatok, amelyek épp a rendkívüli helyzeteket – üzemszünet, géptörés – fedik le.
4. A költségek optimalizálására, s ne azok minimalizálására törekedjünk!
Sok cég a konkrét módozat kialakításánál az elemeket szinte kizárólag az ára alapján választja ki. A tényleges károknak megfelelő értékhatárok alapján szerződjünk! Az alacsonyabb díjakon elérhető megtakarítás a töredéke annak a költségnek, amelyet egy nem megfelelően fedezett esemény okozhat.
5. Alkusszal szerződjünk!
A kockázatok felmérésében, az ezekhez illeszkedő termékek kiválasztásában számottevő segítséget nyújthatnak a biztosításközvetítők. Ezek a cégek rendelkeznek azokkal a piaci ismeretekkel, amelyek alapján az adott térségben, az adott tevékenységhez kapcsolódóan megfelelőképp kiválasztható, hogy milyen váratlan eseményekre kell felkészülni, milyen összeghatárokban érdemes gondolkodni. Több biztosítóval állnak kapcsolatban, így segítenek a biztosítók közötti választásban az árak és a kapcsolódó szolgáltatások alapján. Így a legjobb ár-érték arányú, cégünk sajátosságaihoz optimálisan illeszkedő vállalati biztosítást köthetünk.
Nem éri meg alulbiztosítani.
50 millió forintos vagyonnal rendelkező vállalkozásnál a teljes éves vagyonbiztosítás összege jelenleg 70–75 ezer forint körül alakul. A helyiség 10, az árukészlet 25, a pénztárgép és egyéb a mérlegben szereplő tétel további 15 millió forint körüli összeget képvisel az átlagértékek alapján. Az alulbiztosítással legfeljebb évi 10-20 ezer forintot takaríthatunk meg. Kár esetén a kiadásunk ennek sokszorosa. Óriási probléma lehet abból is, ha egy felelősségbiztosításnál a tényleges kártérítési kötelezettség töredékére szól a biztosítás. Ha egymillió forintra kötjük – a váratlan esemény bekövetkezésekor eddig áll helyt a biztosító –, miközben a 2–5 milliós kötelezettségek jellemzőek, a különbözetet a cégnek esetleg egyik pillanatról a másikra kell előteremtenie.
Forrás: piacesprofit.hu
