Rendkívül nagy összegű, összesen 312,5 milliárd forintnyi forrást tartalmaz az a friss kormányhatározat, amely a Balaton átfogó fejlesztését célozza és amelyből 288 milliárd forintot a 2014-2020-as uniós ciklus terhére kíván elkölteni a kormány. A határozat megjelenésével egy időben jelentették be Balatonfüreden a programot, amelyet történelmi jelentőségűnek nevezett a Balatoni Fejlesztési Tanács elnöke.
Ez érthető is, hiszen a rendszerváltás óta nem volt még példa arra, hogy dedikált forrást is rendeltek volna az üdülőrégió stratégiai céljainak megvalósításához. Érdemes megjegyezni, hogy friss összesítés szerint a 2007-2013-as uniós ciklusban, valamennyi önkormányzati, vállalkozói és civil támogatást is beleértve, összesen 230 milliárd forint jutott a balatoni régió fejlesztéseire, tehát most ehhez képest közel 60 milliárdos emelkedés várható.
A legfrissebb Magyar Közlönyben jelent meg az 1821/2015. (XI. 12.) számú kormányhatározat “a Balaton Területfejlesztési Koncepció (2014-2030) és a Balaton Területfejlesztési Stratégiai Program elfogadásáról, valamint a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet területén a 2014-2020-as uniós és hazai forrásokból megvalósuló beruházásokról” címmel.
Ennek első melléklete hét fejlesztési célhoz kapcsolódóan részletesen tartalmazza a megvalósítani kívánt projekteket (célokat) és amelyekre összesen 288 milliárd forintnyi forrást rendeltek hozzá az egyes Operatív Programokból. Mivel a pénzfelhasználás jellemzően 85-15%-os forrásszerkezet valósul meg, ezért ez azt jelenti, hogy a 288 milliárdos keretből közel 245 milliárdot tényleges uniós pénzből költünk majd el a magyar tenger körüli projektekre, átfogó fejlesztésekre.
Amint az alábbi táblázatokból látszik, a program az alábbi célokra rendel forrásokat:
- Turisztikai fejlesztések: 26,7 milliárd forint
- Gazdaság és innováció: 25,2 milliárd forint
- Egészséges Balaton termékek: 17,8 milliárd forint
- Vízminőség és vízbiztonság: 59,2 milliárd forint. Itt messze a legnagyobb, 35 milliárdos keretösszegű lesz “A balatoni vízkészlet fenntartható gazdálkodásának, vízhasználatának javítása, a szükséges infrastrukturális feltételek biztosításával” nevű átfogó cél.
- Közlekedés: 95,5 milliárd forint. Itt különösen nagy keretösszeget, 44 milliárdot irányoz elő a határozat a “Szántód-Kőröshegy-Balatonszentgyörgy vasút vonalszakasz felújítása” projektre és további 25 milliárdos keret áll rendelkezésre az “Elektromos vasúti kör kiépítése és központi forgalomirányítás megvalósítása a Balaton körül” cél érdekében. További 9 milliárdos keret szerepel az alábbi táblázatban a “710. sz. út (leendő M8 autópálya) Balatonkenese-M7 közötti elmaradt kb. 3 km pályaszakasz megépítése, autópálya csomóponttal” című projektre.
- Területfejlesztés: 31,56 milliárd forint
- Humánerőforrás fejlesztések: 32 milliárd forint
Érdemes kiemelni, hogy a 288 milliárdos elkülönített keret a Balaton körüli projektekre jelentősnek mondható, hiszen a 2014-2020-as ciklusra összesen kb. 7800 milliárd forintnyi forrás áll rendelkezésre minden fejlesztési célra, azaz ennek 3,7%-áról hozott most döntést a kormány. Ráadásul ez a döntés – ahogy az az alábbi táblázatokból látszik – összesen 6 Operatív Program (GINOP, IKOP, KEHOP, VP, TOP, EFOP) következő évekbeli forrásfelhasználási szerkezetét érinti kisebb-nagyobb mértékben.
Legnagyobb mértékben a most rögzített közlekedési projektek érintik az erre a célra szolgáló országos IKOP keretet, és éppen emiatt a kormányhatározat azt is előírja, hogy meg kell vizsgálni az Operatív Program módosításának kérdését is (közben pedig a közlekedési projektek indikatív listájára fel kell venni az “M8-M7 összekötése a 710. sz. főút nyomvonalán” című fejlesztést.
A kormányhatározat szerint a kormány többek között:
- elfogadta a Balaton Területfejlesztési Koncepciót (2014-2030) és a Balaton Területfejlesztési Stratégiai Programot, és elrendeli azoknak a http://regionalispolitika.kormany.hu honlapon való közzétételét
- felhívja az operatív programok végrehajtásáért felelős minisztereket és szakpolitikai felelősöket, hogy a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet települései tekintetében a 2. pont szerinti stratégiai fejlesztési irányok végrehajtása érdekében kezdeményezzék az Integrált Területi Programok módosítását és a 2016. évi Éves Fejlesztési Keretek ennek megfelelő kialakítását
- felhívja a nemzeti fejlesztési minisztert, hogy kezdeményezze a 2014-2020-as programozási időszak országos jelentőségű közúti, vasúti és vízi közlekedési, városi és elővárosi közlekedési fejlesztéseinek indikatív listájáról szóló 1696/2014. (XI. 26.) Korm. határozat módosítását az “M8-M7 összekötése a 710. sz. főút nyomvonalán” tárgyú projekttel
- felhívja az integrált területi tervezésért felelős szervezeteket, hogy a megyei integrált területi programok balatoni fejlesztésekre allokált összege a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet megyei településeinek lakosságszáma és az adott megye – ide nem értve az adott megye területén lévő megyei jogú városok lakosságát – lakosságának és fejlettségének arányában kerüljön meghatározásra és rögzítésre;
- felhívja az operatív programok végrehajtásáért felelős minisztereket, hogy amennyiben a 2. pont szerinti stratégiai fejlesztési irányoknak megfelelő projektekre objektív okból nem történik kötelezettségvállalás 2017. június 30-ig, akkor gondoskodjanak az 1. mellékletben tervezett források e kormányhatározat célrendszerétől független felhasználásáról az operatív program keretein belül;
- felhívja a nemzeti fejlesztési minisztert, hogy a Balaton Kiemelt Üdülőkörzetet érintő közlekedési infrastruktúrafejlesztési projektek esetében vizsgálja meg az operatív program módosításának szükségességét, módosítási igény esetén terjessze a Kormány elé az operatív program módosítási javaslatát
- felhívja az operatív programok végrehajtásáért felelős minisztereket, hogy a 2. pont szerinti stratégiai fejlesztési irányoknak megfelelő támogatási konstrukciók kialakítása érdekében vonják be a támogatási konstrukciók előkészítési feladataiba a Balatoni Fejlesztési Tanácsot, véleményét csatornázzák be a döntéshozatal folyamatába felhívja az operatív programok végrehajtásáért felelős minisztereket, hogy az érintett operatív programok Monitoring Bizottságába a Balatoni Fejlesztési Tanács Elnökének tagként történő felkéréséről intézkedjenek
- felhívja a nemzetgazdasági minisztert, hogy biztosítsa a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet területén hazai forrásból megvalósuló fejlesztések forrásigényét a 2. melléklet ütemezése alapján
A fentiekből tehát többek között az is lényeges, hogy az alábbi táblázatoknál látható, második melléklet szerinti projekteket (24,5 milliárd forint) a magyar költségvetés terhére finanszírozzák, abban nem lesz uniós forrás.
A fenti kormányhatározattal egy időben jelentették be a programot Balatonfüreden. Az MTI beszámolója szerint
“történelmi jelentőségű pillanatnak számít a Balaton életében, hogy forrást is rendeltek az üdülőrégió stratégiai céljainak megvalósításához, amire a rendszerváltás óta nem volt példa”
– mondta Bóka István, a Balaton Fejlesztési Tanács elnöke. A kormánydöntésről a kabinet, valamint a kiemelt üdülőkörzet országgyűlési képviselői együtt tartottak sajtótájékoztatót.
Vitályos Eszter, a Miniszterelnökség európai uniós fejlesztésekért felelős államtitkára úgy fogalmazott, soha ekkora nagyságú forrással nem gazdálkodhatott még az üdülőövezet, mint most. A régió olyan régi álmai valósulhatnak meg, mint a balatoni körvasút, a bringaút fejlesztése, a Sió-zsilip és a Sió-csatorna rekonstrukciója, vagy az aktív turizmus széleskörű fejlesztése, és olyan fontos beruházások valósulhatnak meg, amelyek helyzetbe hozzák a vállalkozásokat – tette hozzá.
Vitályos az MTI kérdéseire válaszolva elmondta, az országban más ilyen komplex nagy fejlesztés nincs egyelőre, mint a balatoni. A régiónak szánt keretet az érintett szaktárcák osztják majd, a munkát a Miniszterelnökség koordinálja a BFT bevonásával. A cél a pályázatok mielőbbi megjelentetése, amivel kapcsolatban már a jövő héten összeül egy munkaértekezlet.
Witzmann Mihály (Fidesz-KDNP) országgyűlési képviselő közölte: a korábbi uniós fejlesztési ciklus legnagyobb hibája az volt a Balaton-régió számára, hogy hiányzott a célok komplexitása, ezért egymástól elkülönült fejlesztések jöttek létre.
Az előző uniós ciklusban, valamennyi önkormányzati, vállalkozói és civil támogatást is beleértve, összesen 230 milliárd forint jutott a fejlesztésekre. Ehhez képest nagy előrelépés a komplex stratégia, és a több mint 300 milliárd forintos keret (igaz a két számot nem biztos, hogy helyes közvetlenül összehasonlítani, mert a mostani 312 milliárdos keretből 25 milliárd tisztán magyar költségvetési forrásnak számít).
Kifejtette, a balatoni fejlesztések egyik legnagyobb tétele a Sió-csatorna meder-rehabilitációja, a Sió-zsilip átépítése lesz, amire mintegy 12 milliárd forint jut. Megjelenhetnek az elektromos buszok Siófokon, Balatonfüreden és Keszthelyen, több mint 25 milliárd fordítható a vállalkozások támogatására a kis- és középvállalkozói szektorban, a balatoni hajózási társaság pedig 2 milliárd forintot költhet a hajóflottája megújítására, és 2 milliárdot kikötőépítésre.
Forrás: www.portfolio.hu
