A héten több intézkedés is napvilágot látott a devizahitelek forintosításával kapcsolatban, melyeknek egyik feltételeként az a szabály született, hogy a forinthitelek új kamatszintjeinek mértékét a Bankoknak a 3 havi BUBOR (Budapesti Bankközi Forinthitel kamatláb, amely alapján a bankok egymásnak is forrást adnak) alapján kell majd a jövőben meghatározniuk, amely így a kormányzati szándék szerint biztonságot és kiszámíthatóságot kell eredményezzen az ügyfelek törlesztő részleteit tekintve.
Mivel a BUBOR mértékét elsősorban a jegybanki alapkamat határozza meg – amely jelenleg egy hosszan-tartó kamatcsökkentési ciklus következtében igen alacsony, mindössze 2,10%-os szinten található – annak próbáltunk utánajárni, hogy ez a jegybanki alapkamat vajon meddig tartható ezen az alacsony szinten, valamint, hogy e tekintetben, milyen változások történhetnek a következő időszakban?
Mindez nem csak kizárólagosan a lakossági ügyfeleket érinti, hanem a forintban eladósodott vállalkozásokat is, hiszen az ő hiteleik kamatszintjét is a BUBOR, vagyis a jegybanki alapkamat határozza meg.
Merre mozdul a jegybank a kamatokkal? – a Portfolio cikkét ajánljuk, melyet az alábbiakban változatlanul közlünk.
A jegybank továbbra is kitart a jelenlegi kamatszint mellett a jövő heti tanácsülésen – vélik a Portfolio által megkérdezett elemzők. Továbbra is csak a kisebbség gondolja azt a piacon, hogy a jegybank további lazításra szánja el magát, a többség inkább az MNB által jelzett, “hosszú ideig stabilan alacsony” kamatpályát várja.
A Portfolio által megkérdezett elemzők az alapkamat szinten tartására számítanak 2014. novemberére és decemberére vonatkozóan, azaz a 2014. július 23-a óta fennálló történelmi összehasonlításban rekord alacsony kamatszint továbbra is fennmarad. A szakértők konszenzusos várakozása megegyezik a szeptemberi előrejelzéseikkel: a szakértők 2,1 százalékos rátára számítanak az év utolsó két hónapjára vonatkozóan.
Az Erste Bank elemzője szerint bár a devizahitelek forintosítása után felerősödtek a további lazítással kapcsolatos spekulációk, a Monetáris Tanács továbbra is tarthatja az alapkamatot. Ezt az MNB korábbi kommunikációja is megerősíti, miszerint a jegybank hosszabb távon kívánja fenntartani a jelenlegi kamatszintet – hangsúlyozta Barczel Vivien. A CIB Bank szakértői is a kamat szinten tartása mellett érveltek. Álláspontjuk szerint a kamatdöntést befolyásoló tényezőkben érdemi változás nem történt, sem a releváns fundamentumokat, sem pedig a pénzügyi piacokat, a pénzügyi stabilitási helyzetet tekintve.
A jövő év végére vonatkozóan kissé módosultak az elemzői várakozások: a korábbi 2,75 százalékos kamatszint helyett 25 bázisponttal alacsonyabb: 2,5 százalékos értéket várhatnak. Az alacsonyabb kamatvárakozások hátterében feltehetően akár az inflációs folyamatok is állhatnak: az októberi fogyasztói árindex alacsonyabban alakult a várakozásoknál. Az előtejelzésből jól látható, hogy azért a piac arra számít, előbb-utóbb elindul a monetáris szigor.
Kondrát Zsolt, a Raiffeisen Bank elemzője szerint az alappálya mellett 2015 harmadik negyedévéig változatlan marad a kamatszint, a negyedik negyedév során kerülhet sor az első kamatváltoztatásra. Ugyanakkor ő is növekvő esélyt lát egy 2015 első negyedévben történő újabb kamatcsökkentésre.
Az Erste Bank elemzői ennél óvatosabban számolnak: szerintük az első kamatemelésre csak 2015 után lehet számítani, ugyanis az MNB kommunikációja is azt erősíti meg, hogy középtávon a jelenlegi kamatszint mellett érhető el a 3 százalékos inflációs cél, illetve a makrogazdasági környezet sem ad okot a változtatásra hosszabb távon. A Fed közelgő kamatemelése viszont a hazai döntéshozókat is idővel az emelés irányába fordíthatja. Ugyan a devizahitelek forintosítása után nagyobb a valószínűsége, hogy vágjon a jegybank, alapszcenáriójukban a Fed szigorítás közeledése miatt továbbra is a változatlan alapkamattal számolnak.
