A biztosításokat adózási szempontból a jövedelemszerzés alapján csoportosítja a szabályozás. Ezek szerint a biztosítások lehetnek kockázati biztosítások, illetve nem kockázati biztosítások. Mikor, hogyan kell adózni utánuk? Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A cégek nem csak tevékenységi eredményeik alapján válhatnák eredményessé, a vezetés sikerét az is mutatja, hogyan gondoskodnak alkalmazottaikról.
A munkavállalókról való gondoskodásnak több módja is van, ezek közül azonban kiemelkedő jelentőségű lehet egy csoportos életbiztosítás, vagy csoportos balesetbiztosítás. Az egészségbiztosítás ráadásul felmérések szerint nagyban hozzájárul a dolgozói elégedettséghez.
1, A kockázati személybiztosítások (élet-, baleset- és betegségbiztosítások) kifizető(munkáltató) által fizetett díja változatlanul a minimálbér 30 százalékáig adómentes. A 2015-re vonatkozó minimálbér havi összege a 347/2014. (XII. 29.) Korm. rendelet alapján 105 000 Ft, mely alapján a kockázati biztosítása díja személyenként havi 31 500 Ft-ig adómentes. Ezen összeghatár felett a biztosítás díja az egyes meghatározott juttatások szabályai szerint adózik (Szja. tv. 69. §)
2018. január 1-jétől megszűnik a Kulcsember szerződések (munkáltató által a munkavállaló javára kötött Életprogram szerződések) díjának adómentessége. A változás érinti a 2018. január 1-je előtt megkötött szerződéseket is. Ettől az időponttól kezdve az adóköteles biztosításokra vonatkozó szabályok szerint kell a Kulcsember szerződések díja után az adót megfizetni.
2, A biztosítás egy hónapra jutó díja a 30 százalék feletti részre adóköteles, egyes meghatározott juttatásként adózik. A kifizető terhei: 16 százalék szja, 27 százalék eho.
3, Csoportos biztosítás esetén az azonos szolgáltatási tartalom alapján kell meghatározni az egy főre jutó biztosítási díjat. Egy szervezet például saját munkavállalóira (100 fő fizikai munkás, 10 fő menedzser) csoportos egészségbiztosítást köt. A havi 1 millió forint biztosítási díj így oszlik meg: 600 ezer forint a munkások járóbeteg ellátásra és 400 ezer forint a menedzserek fekvőbeteg ellátására szolgál.
4, Kockázati biztosítások alól kivételt csak a jövedelempótló kifizetések (ideértve a napi térítéseket is) jelentenek akkor, ha a biztosításnak volt kifizető által fizetett adómentes díja. Ez esetben adóköteles a jövedelempótló kifizetés napi 15 ezer forintot meghaladó része, azzal, hogy az összeghatárt biztosítási szerződésenként (a kiegészítő biztosításokkal együtt) kell vizsgálni.
5, A nem kockázati biztosítások díjai után 51,17 százalékot kell adózni. Kivételt ez alól a határozatlan idejű, halál esetére szóló, visszavásárlási értékkel rendelkező életbiztosítások (whole life) rendszeres díja jelent. A vegyes biztosításokból – függetlenül attól, hogy annak díját magánszemély adózott bevételéből vagy kifizetői adófizetés mellett kifizető fizette – kamatjövedelem keletkezik, kivéve az olyan szolgáltatásokat, amelyek a törvény szerint adómentesek (ezek a haláleseti kifizetés, a baleseti, a betegségi szolgáltatás, a nyugdíjszolgáltatás és a járadékszolgáltatás).
Forrás: Piacesprofit.hu
További információk:
1, Biztosítói teljesítést (szolgáltatást) érintő változások
Nincs érdemi változás a 2014-es szabályokhoz képest.
2, Nyugdíjbiztosításokat érintő legfontosabb változások
Biztosítási események:
A biztosított halála, a legalább 40%-os egészségkárosodás és az öregségi nyugdíjkorhatár betöltése, mint biztosítási események vonatkozásában nincs változás. Azonban a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló jogszabály szerinti nyugdíjszolgáltatásra való jogosultság megszerzése helyett 2015-től csak társadalombiztosítási nyugellátásról szóló jogszabály szerinti saját jogú nyugellátásra való jogosultságának megszerzése (ez alatt a tényleges nyugdíjas állapotot kell érteni) váltja ki a biztosító teljesítését.
Biztosító teljesítése (szolgáltatása): minden esetben a biztosított jogosult rá (visszavásárlás esetén is)
Nyugdíjbiztosítási szolgáltatás: a jogszabálynak akkor felel meg a nyugdíjbiztosítási szolgáltatás, ha
- a szerződéskötéstől a szolgáltatás megkezdéséig legalább 10 év eltelt (kivéve a biztosított halálát és 40%-os egészségkárosodását),
- vagy a járadékszolgáltatást a szerződés létrejöttétől számított 10. év végéig vagy a biztosított haláláig nyújtja a biztosító.
