A vállalkozásoknak beindulásuk előtt mindig, de a folyamatos működés során is időről-időre szükséges üzleti tervet készíteni. Ezeknek a terveknek alkalmasnak kell lenniük hosszabb távú folyamatok irányítására, illetve operatív irányítására és vezetésére. Ugyanakkor felmérések azt mutatják, hogy a hazai vállalkozások jelentős része nem készít üzleti tervet.
Ennek több oka is van. Vannak vállalkozók, akik úgy gondolják, nem kell üzleti tervet készíteni, csupán akkor, ha banktól hitelt vesznek fel. Akadnak olyanok, akik érzékelik az üzleti terv jelentőségét, de maguk nem tudják elkészíteni azt, arra pedig nincs pénzük, hogy tanácsadóval készíttessék el. A vállalkozások harmadik csoportjának ugyan lenne pénze, hogy üzleti tervet készíttessen, mégsem teszik, mivel nem adják ki másoknak a cég fontos üzleti adatait.
Az üzleti terv készítésének leggyakoribb okai:
- Cégalapítás
- Működő vállalkozás hatásfokjavítása fejlesztés
- Hitelfelvétel
- Pénzügyi befektetők megnyerése
- Új termék piacra vitele
- Exportpiaci célok (terjeszkedés)
- Technológia fejlesztése, kapacitásbővítés
- Környezetvédelmi projekt megvalósítása
Az üzleti terv célja
Az üzleti terv elkészítésének több célja lehet, amelyek különböző súllyal a legtöbb üzleti tervnél megjelennek. A legfontosabbak a következők:
- Tájékoztatás a vállalkozásról
- A vállalkozás teljesítményének értékelése
- A vezetés információs rendszerének javítása
- Információszolgáltatás a kivitelezők, befektetők számára
Az üzleti terv alapkérdései:
- Honnan indul a vállalkozás?
- Milyenek az adottságai?
- Hová akar eljutni és mennyi idő alatt?
- Milyen eszközök és források igénybevétele szükséges a célok eléréséhez?
A jövő bizonytalan megítélése, a nem várt események bekövetkezésének lehetősége, a piaci viszonyok változása stb., indokolttá teszi, hogy a vállalkozás az üzleti terv egyes részeit, vagy egészét tekintve változatokat dolgozzon ki. Mivel a pénzügyi előrejelzések elemzése bizonyos mértékig bizonytalan, sokszor célszerű több pénzügyi forgatókönyvet is elkészíteni.
A tervezhetőség kérdése számos esetben a lényeges információk rendelkezésre állásától, megszerezhetőségétől függ. Nemcsak az információhiány, de az információk megbízhatósága is gondot okoz a tervben foglaltak megvalósítása során. Az előrejelzések akkor lesznek pontosak, ha a tervező megfelelő figyelmet szentel az elemző munkának.
A gyakorlatban egy 40-60 oldalas üzleti terv lehetőséget teremt a koncepció, a szituáció, a környezet, az adottságok, a törekvések és az eredmények szakszerű, mértéktartó bemutatására. Természetesen ettől lehet kevesebb, vagy akár több is, melyet a méret, jelleg, szakterület, cél és egyéb tényezők indokolhatnak. A terv egyes fejezetei néhány oldal terjedelmű, tömör leírást, elemzést, értékelést tartalmazzanak. Ahol szükséges, ott a részletezéseket mellékletbe célszerű helyezni.
Az üzleti terv általában egy éves kitekintést ad. A terv általánosságban, tendenciáiban érinti az elkövetkező 2-4 éves időtartam várható eseményeit. Banki hitelkérelem esetén általában az üzleti terv 3 egymást követő évet ölel át.
Az üzleti tervvel szemben támasztott főbb követelmények
A jó üzleti terv jellemzői közé sorolhatjuk a következőket: informatív, figyelemfelkeltő; körültekintő, pozitív jövőképet adó; kreatív, de a vállalkozás kockázatviselő képességét figyelembe vevő; komplex szemléletű; tárgyilagos, reális, mértéktartó; szakszerű, a fontos ismeretekre épülő; meggyőző; jól szerkesztett, felépítése logikus, a lényeget emeli ki; közérthető, világos fogalmazású.
forrás: http://www.kkvmagazin.hu/uzleti-terv/az-uzleti-terv-celja-es-jellemzoi/
