Az elmúlt időszakban sokan – köztük mi magunk is – számtalanszor hírt adtunk arról, hogy mikor is jönnek az új fejlesztési ciklus, a Széchenyi 2020 pályázatai.
Igaz, közben tavaly év végén ízelítőt kaphattunk belőlük, hiszen a kormány a költségvetés kockázatára több pályázatot is megjelentetett (kettőnél pont most hirdettek nyerteseket), de mondhatni azokból senki nem váltotta meg a világot. Aztán sokadszorra jött az új időpont, méghozzá az idei év áprilisa, hogy most aztán már tényleg jönnek a pályázatok, aztán sajnos mégsem jöttek.
Most viszont úgy tudjuk, hogy a háttérben már tényleg csak az utolsó ellenőrzéseket és simításokat végzik, és gyakorlatilag bármelyik nap eldördülhet a startpisztoly.
A napokban ezen pályázatok megjelenésére várunk:
- Termeléskapacitás bővítés
- Munkahelyteremtő beruházások támogatása
- Külpiaci megjelenés támogatása – exportáló cégeknek
A közzétett pályázati naptár szerint az évben pedig a további vállalkozásfejlesztési pályázatok fognak megjelenni.
A legújabb felmérés szerint eu-s támogatások nélkül a cégek tervezett fejlesztéseinek, beruházásainak csupán a 40%-a valósulna meg. Ebből is látszik, mennyire fontos szerepet játszanak a forrásszerzés során a pályázatok. Így hát egy felelős cégvezető nem is tehet mást, minthogy megpróbálja minél jobban felkészíteni a cégét a pályázatokra a megfelelő szakemberek bevonásával.
Segítségképpen összeszedtük azokat a pontokat, amelyek a minimum megfeleléseket jelentik, illetve a tipikus hibákat is, melyeket érdemes elkerülni.
Az első és legfontosabb, hogy a pályázat beadásakor, a pályázat elbírálásakor, valamint nyertes támogatás esetén a kifizetéskor sem lehet a cégünknek fennálló adótartozása, köztartozása.
Vállalkozásunk saját tőkéje a legutolsó év lezárt beszámolója szerint nem lehet negatív, illetve nem csökkenhet a törvényi minimum alá. A tavalyi év zárásakor erre kiemelten figyelni szükséges.
Cégünknek rendezett munkaügyi kapcsolatokkal kell rendelkeznie. Vagy ha mégis lenne ilyen büntetése, akkor annak összege nem haladhatja meg a 30,000,- forintot. Ellenkező esetben két évig nem pályázhatunk. A munkaügyi ellenőrzésekre már csak ezért is érdemes felkészülni.
A beruházásunk, fejlesztésünk összköltsége nem haladhatja meg cégünk utolsó lezárt beszámolójában közzétett éves nettó árbevételének a mértékét, illetve a projektünk összes elszámolható költsége a mérlegfőösszeget.
Aki tehát pályázaton indulna, annak érdemes figyelemmel lennie a 2014-es év zárásakor arra, hogy meg is feleljen a feltételeknek.
A legtöbb támogatás a Dél-Dunántúlra, az északi és a keleti régiókra fog koncentrálódni, míg a legkevesebb a Közép-Magyarországi régióra (Budapest és Pest megye) jut. A közepesen fejlett régiókra – mint a Nyugat-Dunántúl, Közép-Dunántúl – ugyanakkor szintén jutnak támogatások.
Alapvetően a támogatás mértékét, intenzitását az határozza meg, hogy a támogatás forrása honnan származik. (Például lehet Regionális forrás vagy “de minimis” is). Azonban azoknak a cégeknek sem érdemes elkeseredniük, akiknek nem a legjobban támogatott régiókban van a székhelyük, hiszen a támogatások mértékének a függvénye a beruházásnak, fejlesztésnek a megvalósulási helyszíne.
Így például egy budapesti székhelyű vállalkozásnak – amennyiben a cég működése és a fejlesztendő tevékenysége lehetővé teszi – máris érdemes lehet egy kedvezőbb régióban telephelyet létesítenie és ott megvalósítania a tervezett projektjét, hiszen nem mindegy, hogy 20-30%-os, vagy 70%-os támogatásra tudunk-e pályázni.
Az új pályázatok szempontrendszerének egyik visszaköszönő eleme lesz, hogy vállalkozásunk milyen TEÁOR szám alatt végzi tevékenységét. A tavaly ősszel megjelent pályáztok esetében már láthattuk, hogy az úgynevezett “Ágazati Fókusz” tartalmazta a támogatható tevékenységek felsorolását és ez a trend minden bizonnyal folytatódni fog.
Több pályázat esetében csak a megjelölt tevékenységek lesznek támogathatóak, annak függvényében, hogy az a tevékenységünk az éves árbevételünknek mekkora %-át tette ki. Így kiemelten fontos, hogy az adott tevékenységünket a megfelelő TEÁOR szám alatt végezzük, azok rendben le legyenek jelentve a Cégbíróság, valamint a NAV felé is.
Mindezeken felül a sikeres pályázás záloga az is, hogy pontosan tisztában legyünk vele, hogy:
- az adott pályázat kinek szól?
- miről szól?
- milyen kötelező kritériumoknak szükséges megfelelni a pályázat beadásakor?
- mennyi időre és milyen kötelező vállalásokat kell tenni nyertes pályázat esetén?
- milyen dokumentumokra van szükség a pályázat beadásához?
- hogyan, milyen feltételek mellett juthat hozzá a cég az elnyert támogatáshoz?
- mekkora önereje van a cégnek?
- szükség van-e banki finanszírozásra?
- mennyi időn belül kell megvalósítani a projektet?
Az előző ciklus (2007-2013) pályázatainak tapasztalatai alapján sajnos sok cég átgondolatlanul és felelőtlenül ugrott bele a pályázásba és gyakran még egy nyertes pályázat esetén is visszafelé sült el a dolog. Nem volt ritka, hogy egy-egy cég túlvállalta magát egy nagyobb léptékű beruházás megvalósításával, amely végül már a cég biztonságos működését veszélyeztette, de olyan is előfordult, hogy már a megvalósítás fázisáig sem jutott el a cég a kellő önerő hiányában vagy azért mert nem volt hitelképes.
Mindezeken hibákat egy profi és hozzáértő szakmai segítség igénybevételével el lehet kerülni. Sokszorosan érdemes tehát megfizetni a szakértelmet, hiszen egy „banánhéjon” is könnyen el lehet csúszni, ami végül a legrosszabbat hozhatja magával.
Szolgáltatásaink:
- Díjmentes pályázatfigyelés
- Díjmentes pályázati előminősítés
- Projektgenerálás
- Tőke és hitelbevonás lehetősége
- Pályázatírás
- Projektmenedzsment
Segítségünkkel meg fogja találni azt a pályázatot, ami cégét fellendíti.
Pályázzon és nyerjen! Lépjen velünk kapcsolatba!
Kattintson ide és töltse le adatkezelési tájékoztatónkat!
Kérje visszahívásunkat, hogy telefonon keresztül kollégánkkal egyeztethessen a részletekről!
Kattintson ide és töltse le adatkezelési tájékoztatónkat!
